Sisi és a Halál
Nem tudom, mikor 1996 nyarán először felcsendültek Szegeden az Elisabeth musical dallamai, Lévay Szilveszter – a szabadkai születésű, németté lett zeneszerző -- reménykedett-e abban, milyen diadalútja lesz hazánk színpadain a művének. Mindenesetre az a bemutató egy korszakváltást jelentett a hazai musical szkénében.
Korszakváltást, hiszen akkor, 1996 nyarán, az éppen megszűnt Rock Színház művészei beözönlöttek az Operettszínházba, összeboronálva őket az operett művészeivel, kiegészítve néhány fiatallal és egy rockénekessel, Kerény Miklós Gábor szakértő keze alatt valami igazán maradandó született meg. Aztán a darab, szinte változatlan rendezésben, kisebb szünetekkel ment vagy 17 évig a teátrumban, sőt, Miskolcon is azonos rendezésben.
Új és újabb színészgeneráció nőtt fel, játszott először kisebb, majd nagyobb szerepeket a darabban. De mindennek vége szakad egyszer, és a kétezer tízes évek első felében elpihent a darab. De 2019-ben aztán Győrben újra főnixként felbukkant, hogy aztán Kecskeméten is 2021-ben repertoárra kerüljön. Ez az előadás, úgy tűnt, 2022 végén lekerül a színpadról, de a főnixmadár nem hagyta megát és most a szegedi, majd a következő idényben pedig a kecskeméti színen újra életre kel.
A darab nagyon közkedvelt német nyelvterületen, hazánkban és távol-keleten is. Bécsben is töretlen a népszerűsége, nyaranta most is színpadra kerül Schönbrunnban. Az osztrák előadás magyar érdekessége, hogy évekig a mi fiúnk, a Miskolcról indult Kamarás Máté adta a legendás halált, aki az ezredfordulón Miskolcon és később 2007-ben az Operettszínházban is megmutathatta, mit is tud. A mű az Operaház Fantomja és a Nyomorultak nyomdokain haladó, nagyívű musical-opera. Kiváló holland, német, osztrák, svéd, japán és koreai előadások születtek belőle.
|
Elisabeth musical képekben - klikk a fotóra
|
Kecskeméten Cseke Péter irányítása alatt nagyon szerethető színház erősödött meg az elmúlt másfél évtizedben. Már a 2010-es Nyomorultak előadás is mindenben megfelelt a musical iparág hazai normáinak, úgy a mostani Elisabeth előadásuk is nagyon kellemesre sikeredett. Amúgy is nagy öröm a kecskeméti darabokban, hogy meglehetősen jól szólnak, jól hangosítottak az előadások, értem, amit a szereplők énekelnek, ami nem minden fővárosi zenés előadáson van így, és egészen jó színvonalon el is éneklik, amit el kell énekelni, ami szintén nem minden teátrumban történik meg. Persze ez biztos szubjektív, de nagyon szerettem a darab erőteljes hangzását. Persze Cseke Péter okosan is jár el, ha már zenés színpad, akkor szerződtetett a zenés műfajhoz értő mesterembert, Szente Vajk személyében, aki nem akarta sem megreformálni a műfajt, sem művész színházi produkciónak eladni azt, csak korrekt szórakoztató zenés előadást tett le az asztalra.
Ez az Elisabeth talán kicsit Disneysebb, mint Kerényi múlt évezred béli rendezése, talán kevésbé feszes ütemű, de azért jól áll a lábán és leköti a nézőt. A mű nem elsősorban Elisabeth császárné életét követi végig, hanem kiragad egy érdekes elemet ennek a különleges hölgynek az életéből, és fiatalkori, majdnem halálos balesetétől követhetjük nyomon Ő és a Halál kapcsolatát, ha úgy tetszik szerelmét, melyet kereteznek Ferenc József mellett a császári udvarban átélt nehézségek, küzdelmek. Mindezt nekünk Luigi Lucheni, az anarchista gyilkos narrációja mutatja be, hiszen a darab alapötlete szerint Ő a Halál meghosszabbított keze, az Ő segítségével foglalhatja el végre Elisabeth a helyét a Halál mellett. Lucheni szerepe nagyon nagy rokonságot mutat az Evita Che szereplőjével. Mindenhol ott levő, mindenbe beledumáló narrátor. Leginkább három főszereplős darabnak mondhatjuk.
Annak idején a bemutatón Elisabeth Sáfár Mónika, a Halál pedig a zenész Mester Tamás volt, aki rockos közegéből rengeteget hozott az előadásba. A Rock Színházas Földes Tamás Luchenije is emlékezetes. Pestre költözve aztán Janza Kata és Szabó P. Szilveszter lettek az előadás nagy sztárjai, akik másfél évtizedig kötődtek is a darabhoz. A pályakezdő és ezzel a darabbal berobbant Janza Kata egyedül játszotta el Sisi minden korszakát, a darab második felében erős sminkkel és öregítéssel. Most Szente Vajk inkább azt a megoldást választotta, hogy kettébontja egy fiatalabb és egy idősebb Sisi-re a szerepet.
Az általam látott próbán Bori Réka alakította a fiatal bajor lányt, kedvesen és pajkosan, énekhangban is idomulva az ifjú császárnéhoz. Ő azt a bravúrt hajtja végre, hogy másik szereposztásban az idősebb Sisit adja, ahol igazán kiereszti remek énekhangját. Fiatalabb Sisi szerepében váltótársa Kovács Gyopár, akit Kecskeméten láthattam és igazán kedves, szeleburdi Sisit alakított.
Szente Vajk okosan járt el darab szereposztását illetően. Ahol lehetett és talált megfelelő kecskeméti művészt, ott őket alkalmazta, de ahol ez nem ment, ott hívott megfelelő művészt vendégként a szerepre. Idősebb Sisit így a műfaj magyarországi egyik királynéja Polyák Lilla formálja meg és Lucheni szerepére is ismert musical előadókat, jelesül Szemenyei Jánost és Serbán Attilát hívta meg. Mindketten nagy elánnal és magabiztos szakmai tudással hordozzák hátukon az előadást. Szemenyei különösen karcos és markáns figurája kiemelkedő alakítás. A szegedi próba egyik legjobbja feltétlenül az Ő Lucheni-ja volt. Bori Réka is így, a szerepre „feltétlenül alkalmas” emberként került a kecskeméti Elisabeth-be, hiszen korábban Győrben már eljátszotta a nyughatatlan életű császárnét. A vendégjáték olyan jól sikerült, hogy már a kecskeméti társulat tagja.
Nagyon nehéz lehet úgy színpadra rakni ezt a darabot, hogy a Halál ne tűnjön gyenge utánérzésnek az eredeti koncepciót tökélyre fejlesztő, Mester Tamás és Szabó P. Szilveszter mellett. Ezért is lehet, hogy Szente Vajk gyökeresen szakított az ott látható Halál képpel és valami egészen más köntösbe öltöztette az elmúlás hercegét. A Halál itt - talán keleti mintára - fehérben pompázik és táncosai modern, extravagáns lányok. Alakítója Koltai-Nagy Balázs, fiatal kecskeméti művész, számomra az előadás meglepetése volt. Megjelenésének súlya van, terjedelme, óriásnak láttatja a színpadon. Nagyszerűen énekelt, mind Kecskeméten, mind Szegeden.
Zsófia főhercegnő szerepében Märcz Fruzsina erős, mint hangban, mint játékban, kár, hogy szerintem indokolatlanul túlgondolt éjkirálynős jelmeze és sminkje megzavarja a nézőt. Mindenesetre Ő is igen kellemes élmény énektudás tekintetében.
Orth Péter megfelelő Ferenc József, különösen annak fiatalabb éveiben. Sajnos a császár az egyik leggyengébben megírt szerep ebben a műben és Szente Vajk rendezése sem engedi, hogy túl sok szimpátiát érezhessünk irányába. Annak idején Sasvári Sándor és Lux Ádám szerencsésebb volt…
Rudolf szerepében az igen jó hangú Varga-Huszti Máté volt látható Szegeden és Kecskeméten is, persze a szerencséseknek, mert szegény pont a színpadra igyekezett volna, mikor a fotóspróba utolsó harmadát elmosta a vihar, de azért néhány képet Rudolfról is becsempésztünk a galériánkba, melyek a tavalyi margitszigeti előadáson készültek.
Megemlítem az ifjú Farkas Olivért is, aki a gyermek Rudolfot énekelte, meglehetősen jól. Ezt mindenképpen érdemes megjegyezni, mert a gyermek szereplők éneklés béli teljesítménye gyakran döcögős kis hazánkban. Pici ország, kevés gyermekszereplő... nehéz válogatni. A kilencvenes években legendás Kazi Balázs óta nagyon sok víz folyt le a vén Dunán, de szerencsére Olivér rendben van.
Rákay Tamás, kisebb színpadra tervezett díszlete egészen jól mutatott Szegeden is. Nem volt a látvánnyal semmi probléma. Nem tudom, rendezői, díszlettervezői vagy kosztüm tervezői bravúr Elisabeth hatalmas esküvői fátyla, melyet a nézők feje fölé kihúznak, mind Szegeden, mind Kecskeméten... látványos, de a hatalmas fátyol utána sok galibát okoz a szereplőknek. Teljesen indokolatlan és kizökkentő, hogy Elisabeth igyekszik bőszen énekelni a nagy dalát és közben hajtogatja, gyömöszkéli a hatalmas fátylat, majd tuszkolják le a díszlet mögé. Látványos ötlet ez a fátyol, de utána annyi gond van vele.
A jelmezek Kovács Yvette Alida munkái. Többnyire szépek, látványosak, csak Zsófia jelmezét szeretném feledni.
Általában véve elmondható, hogy nagyon korrekten elénekelt darab ez az Elisabeth, az ensemble jól teljesít, megemlítem külön Szabó Dorottyát, aki olyan jól énekelte a madam, Frau Wolf szerepét, csak gratulálni tudok hozzá. Soha ennél rosszabbat magyar színpadon. És mivel a következő színházi szezonban újra színpadra kerül Kecskeméten, ezért érdemes is útra kelni és megnézni. Nincs a világ végén, a fővárosból egy bő óra és már ott is vagyunk.
Jakab Szabolcs
Fotó: Petró Adri
[2023.08.21.]