Meghitt pillanatok, tánc és mulatság Sir Tom Jones koncertjén

Június 28-án Sir Tom Jones adott koncertet az MVM Dome színpadán.

Tom Jones walesi Grammy díjas énekes június 7-én töltötte be nyolcvanötödik életévét.

1963 – ban alapította első zenekarát (forrás), azóta töretlenül rója a színpadok deszkáit.

A koncerten minimum három generációnyi korosztályt számoltam össze, ebből én voltam szerintem a legfiatalabb a magam negyvennégy évével.

Mr. Tom Jones egy egyszerű kék ingben lépett színpadra percre pontosan este nyolc órakor.

Az első dal nagyon frappánsan az „I’m growing old” megható tétele volt, utalva saját élet korára, amit egyáltalán nem szégyell vagy titkol, sőt méltósággal kezel.

Bariton hangja továbbra is csodásan szól, a magas hangokat is ugyanolyan tisztán énekeli, mint hat évtizeddel ezelőtt. Koncert közben javarészt egy helyben állt, illetve olykor megpihent a székén. Ennek ellenére szuggesztíven kommunikált a közönséggel. Elővette a humorát is, mint például, hogy az ikrek jegyében született, de mivel a neve jelentése is iker, ezért ő négyszeres iker. (Ez a csillagjegy mániámnak külön tetszett ez a humor elem). Minden dalt egy kis beszéddel vezetett fel, vagy saját dalhoz illő élettörténettel, vagy a dal születéséről és mondanivalójáról mesélt nekünk. Az időnkénti „I love you Tom” bekiabálásokat, sikongatásokat „I love you too” vagy „Yes, I Am here” válasszal reagálta le viccesen.

Tom Jones koncert képekben - klikk a fotóra

A zenekar két gitárosból, egy basszusgitárosból, egy billentyűsből, és egy dobosból állt. A tempósabb tételeknél előkerültek olyan hangszerek is, mint egy nagybőgő, vagy épp egy harmonika. A „Sex Bomb” slágerénél a bátrabb táncos lábúak megindultak a színpad felé (a koncert ültetett volt alapvetően), és táncra perdültek két dal erejéig.

Ezt követően újabb nyugis tételek következtek, a táncos lábúak is visszarendeződtek a helyükre (egy darabig).

Tom Jones olyan előadók előtt is tisztelgett, mint Bob Dylan, vagy Prince, tőlük is hozott dalokat. Bob Dylan dala előtt megjegyezte, hogy új lemezével hivatalosan is ő a legidősebb énekes a slágerlistákon, és ez nem vicc!

A „Talking reality television blues” dal előtt is tartott egy kis beszédet, hogy mennyire megváltoztatta a majd száz éve felfedezett televízió és média a világot. A „This is the sea” rendkívül érzelmes előadásán könnybe lábadt még nekem is a szemem, hidegrázósan szépen énekelte a művész úr.

Ezután következett a következő sláger, amit mindenki ismer, „If I Only Knew”, majd a már korábban említett Prince feldolgozás (ami az egyik kedvenc Prince dalom), a „Kiss”.

Itt elköszönt tőlünk Tom, de csak addig, amíg vissza nem tapsoltuk. Azaz mit nekünk tapsolás, lábdobogással követeltük, hogy térjen vissza a színpadra még pár dal erejéig.

Visszatérve a színpadra még három dal következett. Első körben megkért mindenkit, hogy kapcsolja be a mobiltelefon vakuját, több ezer kis csillagként világítottuk be a nézőteret.

Az utolsó két dalnál már végképp nem lehetett megfékezni a közönséget, többen előre szaladtak, táncra perdültek, a lelátókról is lement, akinek táncolni volt kedve. Óriási mulatság kerekedett a végére, nem akartuk hazaengedi a művész urat, és mi sem akartunk hazamenni. Minden jónak vége szakad azonban egyszer, a három dalt követően végleg elköszönt tőlünk Sir Tom Jones az estét zárva, de ne szomorkodjunk, hamarosan viszont láthatjuk a Veszprém Feszten, és megnyugtatásul azt is közölte, hogy a jövőre nézve is még rengeteg terve van. Megköszönte a figyelmet, illetve, hogy eljöttünk megnézni őt élőben és „Isten áldjon mindannyiunkat” végszóval búcsúzott tőlünk.

Megtiszteltetés volt látni a több évtizedes szakmai és zenei múlttal a háta mögött fellépő, legendás Tom Jones-t élőben. Reméljük, még sokszor láthatjuk viszont.

A szervezésért köszönet a Live Nation Hungary csapatának!

Balázs Adrienn
Fotó: Török Hajnalka

Setlist:

1. I'm Growing Old (Bobby Cole cover)
2. Tower of Song (Leonard Cohen cover)
3. Not Dark Yet (Bob Dylan cover)
4. It's Not Unusual (Les Reed cover)
5. Whats New Pussycat? (Burt Bacharach cover)
6. Sexbomb (Mousse I cover)
7. You Can Leave Your Hat On (Randy Newman cover)
8. Pop Star (Cat Stevens cover)
9. One More Cup of Coffee (Valley Below) (Bob Dylan cover)
10. Across the Borderline (Ry Cooder cover)
11. The Windmills of Your Mind Noel Harrison cover)
12. I Won't Crumble with You If You Fall (Bernice Johnson Reagon cover)
13. Talking Reality Television Blues (Iodd Snider cover)
14. This Is the Sea (The Waterboys cover)
15. Delilah (Les Reed cover)
16. Lazarus Man (Terry Caller cover)
17. If I Only Knew (Rise Robots Rise cover)
18. Kiss (Prince cover)
    Encore:
    19. Gren, Green Grass of Home (Claude"Curly" Putmnan, Ji. cover)
    20. One Hell of a Life (Katell Keineg cover)
    21. Strange Things Happening Every Day (Sister Rosetta Tharpe cover)

[2025.07.14.]