Jól vagyok, nem kell mindig a kirakatban lenni...

- Pletykaszinten volt szó arról, hogy feltűnsz hetente a tévében. Méghozzá épp a Megasztár zsűrijében. Volt valós alapja?
- Több újság is felhívott, hogy a tévécsatornánál felmerült a nevem Pierrot helyére. Kérdezték, vállalnám-e. Mondtam, hogy bizonyos feltétellel, ha valóban elmondhatom a véleményemet, örömmel. Számomra megtiszteltetés, hogy szóba kerültem. Szerintem Novák Péter szerződtetése jót tett a műsornak. Ő igazi showman, és a zenéhez is ért. Leginkább az ő véleményével tudok azonosulni. Figyelemmel kísérem a műsort, mert érdekel a zenei felhozatal, a leendő pályatársak. Most Rúzsa Magdi a favoritom, kiemelkedik a mezőnyből. Örülnék, ha vajdaságiként megnyerné, én nagyon tisztelem a határon túli magyarokat. Szabó Eszternek is drukkoltam, hiszen ő földim, gyulai.

- Milyen zsűritag lettél volna?
- A legfontosabb, hogy ne csapjuk be egymást. Szerintem túl nagy a dicséretlavina. Kétségkívül kiváló produkciók vannak, de nem mindegyik fantasztikus meg világszínvonalú. Én következetes zsűritag volnék, a jót és a rosszat is megmondanám. Nem szabad a kelleténél nagyobb szárnyakat adni a versenyzőknek. A Megasztár körüli világ csalóka, hamis médiás jelenlét övezi. A fiatalok a média által hirtelen nagy népszerűséget kapnak, s azt gondolják, ez a normális, ez majd a jövőben is így lesz. Később a médiának nevezett szőnyeget kihúzzák a lábuk alól, és utána jönnek a farkastörvények. A zenében is a gyors termelődés lett úrrá, amolyan papírzsebkendő-effektus: használjuk, eldobjuk.

- Szerintem most, a harmadik széria után kis szünetet kellene beiktatni. A piac telített, nem bír el ennyi tehetséget.
- Nem értek egyet; azt gondolom, hogy a tehetségeket fel kell karolni. Indítsuk el őket a pályán, ez kutya kötelességünk. A jövőjük úgyis a színpadon dől el. Ott derül ki, van-e rájuk igény. A piac valóban kicsi, de a zeneipar egy verseny. Ugyanolyan verseny, mint maga az élet. Az egyiknek sikerül, a másiknak kevésbé. Az élő zenélés szerencsére kezdi visszanyerni a szerepét, de még mindig túl sok a gagyi. Továbbra is vannak, akik hétvégenként diszkós fellépések tucatjait vállalják. Előadnak három-négy dalt, pontosabban eltátogják, és mennek is tovább. Ez felháborító. Nem a Megasztárt kell szüneteltetni, hanem a gagyit, a giccsparádét kell még inkább háttérbe szorítani.

- Legutóbb 2003-ban jelent meg stúdióalbumod. Azt hiszem, itt az ideje egy újnak. Eléggé megvárakoztatod a rajongótáborodat.
- Kimondani is borzasztó: huszonöt éve indult a pályám, ezt idén mindenképp megünneplem koncerttel és egy szép lemezzel. Egy rockos hangvételűvel. Sok minden fogalmazódott meg bennem az elmúlt időszakban, egyfajta feszültséggel párosítva. Tele vagyok lendülettel és energiával. Öt-hat dalnak már kész az alapja, most a szövegírás zajlik. Reményeim szerint nyárra befejezem, és ősszel megjelenik.

- Az edzősködést ingyen végzed, az utazási irodádat értékesítetted, a zenélés picit a háttérbe szorult, legalábbis látszólag. Megkérdezhetem, hogy miből tartod fenn magad?
- Most azt várod, hogy panaszkodjak? Nem fogok, sosem szoktam. Egyébként a zenéből élek, és tisztességesen megélek. Lemezt ugyan három éve nem készítettem, de azért sokat koncertezem. Igaz, nem annyit, mint régen. Évekig azért küzdöttem, hogy zeneileg stabil lábakon álljak. Elértem. Hamarosan indul egy új vállalkozásom is; jelenleg a kiépítés folyik.

- A zeneiparral lesz kapcsolatos? Netán a Fradival? Esetleg ismét Ausztrália kap központi szerepet?
- Talán mindhárom, ám erről majd legközelebb. Jó? Ha beindul.

Puha József  (Új Szó)

[2006.05.15.]