A Holtak lelke

Lelked majd egymaga marad
A sír sötét gondjainak
Óráján, és senkise lesz
KI titkaidba beleles.

Viseld csendesen e magányt,
Mely nem egyedüllét - hiszen
Az életben melletted állt
Holtak lelke veled leszen
Holtodban, s akaratuk ott
Ismét árnyba von: légy nyugodt.

A tiszta éjszaka
Kihuny s sok csillaga
Magasló trónusáról
Nem reménysugárral világol,
De a sok fénytelen
Rőt gömb mind gyötrelem
S láz hullik csömörödre,
S rád ég majd mindörökre.

E gondolatot el ne vesd,
E látomást ne hessegesd!
Soha el nem hagyhatod
Tűnni, mint fű a harmatot!

Isten lehe : a szél elállt,
S a köd - amely a dombra szállt,
S az árnyak, az árnyak szét nem osztják -
A tanújel és bizonyság.
A fák közt is mily lebegő:
A rejtélyek rejtélye Ő!

"Árnyas folyók, völgyek vak odva,
S az erdők, ködökben gomolyogva.
Alakjuk elvész: ellepik
Szünetlen omló könnyeik...
Az éjben rém holdak sora,
Fogy és nő, nem pihen soha
Pillanatonkin megcserélve
Égi helyüket, itt vagy ott
Fakó arcuk lehelletére
Hamvadoznak a csillagok......"
E.A.Poe : Tündérország....(részlet)