Celine Dion

Celine egy zeneszerető 14 gyermekes család legkisebb gyermekeként látta meg a napvilágot a kanadai Charlemagne, Quebec városában, 1968. március 30-án.

Szülei, Therese Tanguay és Adhemar Dion egy kis klubban dolgoztak, ahol a család gyermekei rendszeresen felléptek. 12 éves korában egyik testvérével és anyukájával megírta első saját Ce n'était qu'un rêve című francia nyelvű dalát. Amikor ezt a demófelvételt meghallotta René Angélil, a neves zeneproducer 1981-ben. René olyannyira elégedett volt a hallottakkal, annyira beleszeretett a dalba, hogy jelzálogot vett fel a házára (ami nem kis kockázat volt), hogy kifizethesse Céline első stúdióalbumának felvételi és terjesztési költségeit.

Ez a lemez még nem hozott világsikert, de mikor 1982-ben megnyerte a Yamaha World Song fesztivált, országos ismertségre tett szert, a lemez hamarosan bearanyozódott, ezzel ő lett az első olyan francia anyanyelvű énekes akinek Kanadában aranylemeze lett. Svájc színeiben részt vett az 1988-as Eurovíziós Dalversenyen, amit Ne Partez Pas Sans Moi című dalával megnyert.

A világsikert a Szépség és a Szörnyeteg című film betétdala (Beauty and the Beast) hozta meg számára. A szám Céline második angol nyelvű albumán (Céline Dion) is szerepelt, mely ennek köszönhetően hatszoros platinalemez lett.

Egy tévhit is szárnyra kelt, mely szerint ezért a felvételért elnyerte az Oscar-díjat, ez azonban nem felel meg a valóságnak, ugyanis az Oscar-díjat minden esetben a dal zeneszerzője és szövegírója kapja, ő viszont "csak" felénekelte a dalt. Ugyanez a kacsa elterjedt a Titanic című filmel kapcsolatban is, de ismét nem őt, hanem a zeneszerző James Horner és a dalszöveg írója, Will Jennings illete a díj.

Az 1996 márciusában megjelent Falling Into You megnyerte az az évi legjobb album díjat a Grammy átadáson, és 25 millió példányban kelt el. Ezt követte az újabb bombasiker, a My Heart Will Go On, a Titanic című film betétdala. A siker nem maradt el: nem volt ritka, hogy esküvőkön ezt a dalt játszották.

Céline beleszeretett menedzserébe, René Angélil-be, akivel 1994-ben összeházasodtak. Szerelmük oly’ erős volt, hogy az énekesnő 1999-ben átmenetileg visszavonult, hogy férjét ápolhassa, akit nem sokkal korábban torokrákkal diagnosztizáltak. René felépülése után, 2001. január 25-én hajnalban megszületett első és eddig egyetlen közös gyermekük, René Charles Angélil.

A kétéves kihagyás után jelent meg az A New Day Has Come című albuma, amely az aranylemezig vitte világ szinten. Az albumról került ki a Stuart Little 2. című film címadó dala, az I'm Alive. A lemez pályájának egyik legromantikusabb dala, a Goodbye mellett a máig is kedvelt Have You Ever Been In Love című felvételt is tartalmazta.

Nem sokkal később jelent meg következő, One Heart című nagylemeze, amelyról az I Drove All Night és az One Heart című dalok mellett több sikeres kislemez is készült. Az albumon a nagy sikere miatt megtalálható a Have You Ever Been In Love dal is, egy újraénekelt verzióban is.

2003 márciusában szerződést kötött a Caesar's Palace hotel The Colosseum nevű, 3 páhollyal és 4000 ülőhellyel rendelkező arénájában, melyet kifejezetten az ő showjához terveztek. Eszerint 3 éven át lépett fel ott estéről estére, heti öt alkalommal, melyet máig sem unt el, így vélhetően meghosszabbítja szerződését. A hatalmas sikerre tekintettel limitált szériában (csak bizonyos országokban) egy koncertfelvétel is megjelent belőle, mely a New Day…Live In Las Vegas nevet viselte. A lemez melléklete volt egy 35 perces interjú DVD is.

[2009.03.30.]