A világ első nagyszabású, „akadálymentesített” zongora koncertje 2012. január 4-én a budapesti Új Színházban. A Weisz Fanni (siket fotómodell) főszereplésével készülő Csend koncert alapötletét az Oscar díjas Rófusz Ferenc, Éry Balázs és Horváth Péter író-rendező elképzelései alapján, Bóbis László koreográfus, Papp Luca grafikus és Horváth András operatőr fejlesztette tovább koncertszerű komplex előadássá. A produkcióban közreműködő előadók a hazai művészeti és kulturális élet elismert szereplői, a Gitáros szerepében II. Lengyelfi Miklós.
A csend koncertje - siketeknek és hallóknak
Különlegesnek ígérkezik a világ első nagyszabású, „akadálymentesített” zongora koncertje 2012. január 4-én a budapesti Új Színházban.
"A Csend az a közeg, amelyben minden egyes hangnak, árnyalatnak jelentősége van, legyen az zaj, beszéd, vagy a hang legkifinomultabb megjelenési formája: a Zene. A belső Csend pedig a hangok megértésének, befogadásának feltétele. Távolabbról: a nyitottság, az önzetlenség, az embert körülvevő világot jobbító minden szándék megbecsülése.” (Éry Balázs)
A Weisz Fanni (siket fotómodell) főszereplésével készülő Csend koncert alapötletét az Oscar díjas Rófusz Ferenc, Éry Balázs és Horváth Péter író-rendező elképzelései alapján, Bóbis László koreográfus, Papp Luca grafikus és Horváth András operatőr fejlesztette tovább koncertszerű komplex előadássá. A produkcióban közreműködő előadók a hazai művészeti és kulturális élet elismert szereplői, a Gitáros szerepében II. Lengyelfi Miklós.
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy süket planéta. Végtelen csendjét nem zavarta hang, csak a határtalan égből érkező dörgés és villámlás. Sok millió év után az Óceán mélyén élet született. A néma halak közül egy kíváncsi lény kimerészkedett a szárazföldre. Léptei hangot adtak, és ő képes volt ezt a hangot meghallani. Ki volt ő? Az Angyal.”
Ezzel a mesével indul Éry Balázs szcenírozott, színházi koncertje. A népszerű előadóművész, látványos zongorajátékát, Csend című albumának újraértelmezett, továbbgondolt darabjaira építi. A Csend koncepció szerint a zenei struktúrában egyetlen hangszer szól, a zongora, a ritmus a “tánczenekar” instrumentumaiból - taps, szájdob [a száj és a kéz - jelnyelv], lábdobogás - és egyéb zajkeltő hangforrásokból épül. Az azonos nevű koncert abból a felismerésből született, hogy az emberek már nem mindig hallják meg a zenét. A siket emberek számára pedig a zene különleges élmény, épp ezért elsősorban számukra rendezik meg a világ első „akadálymentesített” zongora koncertjét.
A Varázszongora színes billentyűi - a Varázszongora tervezője Balog Péter - nem csak zenei hangokat keltenek életre, de mozgó színeket, formákat, eltáncolt történeteket vetítenek a multimédiás színpadra.
Az alapgondolat szerint a Lány és a Fiú az életet elborító zaj ellenére képesek meghallani a csendet és az abból születő zenei harmóniát. A Zajboszorka azonban mindent megtesz, hogy ezt a képességüket elveszítsék, a Holdra száműzi őket, együtt a Zongoristával. A magára hagyott többség azonban nem élhet teljes, harmonikus életet a zene nélkül. Az Angyal visszasegíti „hőseinket” a Földre.
Az előadás megpróbál egyszerre több nyelven beszélni. Ha valaki az egyiket nem érti, a másik nyelv segít neki. A koncert dramaturgiája különböző művészeti ágakat kapcsol össze: a csend és a muzsika mellett a verbalitás, a mimika, a tánc, a képzőművészet, a film és a számítástechnika nyelve épp úgy szerepet kap a Gesamtkunst-ban, mint a siketek jelbeszéde.
A páratlan színházi élménynek ígérkező előadás elsődleges célja a többségi társadalom erről kialakított szemléletének formálása. Az alkotók a belső hallásra támaszkodva hívják életre a koncert dramaturgiai folyamatát. A közösségi színtér tagjai és pártolói a kommunikációs akadály-mentesítés filozófiája mentén olyan élményben részesülhetnek, amely megtanít a másság elfogadására, hátrányos helyzetű társaink megértésére és az együttélésre. Leomlanak a falak az érzékszervek szintjén is: ritmust, fényt, mozgást és filmet adunk, hogy egyetemes módon azok is átérezhessék a zene örömét, akiknek eddig ez nem adatott meg.
A csend lélektana és meditatív jellege adta az ötletet, hogy a koncert közönsége a hallásban korlátozott befogadókra is kiterjedjen, feléjük is sugározzon mindent, ami a csend zenéjében és a zene csendjében érzékelhető, hallható. Az alkotás felhívja a figyelmet a kultúrához (zenéhez) való egyetemes hozzáférés biztosítására, az emberi jogok alkalmazására.
A koncert alkotói a siketek és nagyothallók befogadói kultúrájának bemutatására alakítják az est minden hallható és látványelemét. A koncert megvalósulásában együttműködő partnerek a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, valamint a Médiaunió Alapítvány. Támogatók: Artisjus Zenei Alapítvány, a Fővárosi Polgármesteri Hivatal, a Summa Artium és a Sláger Angyal Alapítvány.
A koncert megvalósításában az ötlet születésétől kezdve felelősséggel vesz részt a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke Dr. Kósa Ádám, Európai Parlamenti képviselő és Dr. Tapolczai Gergely Országgyűlési képviselő a szervezési feladatokon túl a dramaturgia speciális, a befogadóképességében korlátozott hallgatók számára kidolgozott részelemeinek kialakításában döntő szerepet vállalva.
A koncertre a jegyek már kaphatók, találkozzunk az újév elején egy páratlan zenei élményt nyújtó előadáson!
Hírek
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy süket planéta. Végtelen csendjét nem zavarta hang, csak a határtalan égből érkező dörgés és villámlás. Sok millió év után az Óceán mélyén élet született. A néma halak közül egy kíváncsi lény kimerészkedett a szárazföldre. Léptei hangot adtak, és ő képes volt ezt a hangot meghallani. Ki volt ő? Az Angyal.”
