Rossz a magyar zene? A rádiók teszik tönkre a hazai muzsikát?

Hamarosan újra megpályázható a Danubius és a Sláger Rádió frekvenciája. Eddig bevált szokás volt, hogy a két nagy rádió legtöbbször éjszakai sávokba sűrítve letudta az általuk vállalt, magyar zenék játszására vonatkozó, kötelező zenei kvótát. A pályázat kiíróinak tehát most nagy a felelőssége abban, hogy olyan feltételekkel pályáztassanak, hogy többé ne lehessen olyan sávban hazai zenét játszani, amikor közel nullán hallgatnak rádiót.  

A Zene.hu legolvasottabb cikkeiért klikk IDE!

Két markáns hangot lehet hallani ez ügyben: az egyik a rádiók egy részének oldaláról, mely így hangzik: "Nincs szükség több magyar zenére a médiában". Hogy miért?
 
Állításuk szerint azért, "mert a közönségnek nincs igénye a magyar zenére". Egy másik indok, hogy "a magyar zene rossz". A legtöbb, amit az állításuk igazolására eddig felhoztak, hogy olyan zenei tesztekre hivatkoznak, melynek részleteivel kapcsolatban már évekkel ezelőtt is komoly kérdőjelek fogalmazódtak meg, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy egy adott dal mely részletét mutatjuk be és azt milyen zenei környezetben tesszük.

Persze eleve értelmetlen a külföldi zenék többségével összehasonlítani a magyar zenéket, ahogy azt egyes zenei szerkesztők teszik, hiszen a magyar zenészek nem a külföldi piacra szeretnének betörni, hanem a saját országukban kérik csupán a helyüket. Természetesen a magyar zenével kapcsolatban ellenérzést mutató rádiósok alapból utasítják el azt a magyar kultúrát védeni hivatott törekvést, mely egy minimum százalékban határozná meg a magyar zene játszottságának arányát a teljes műsoridő viszonylatában. Vajon tényleg jogos-e a felháborodás és példátlan-e ez a törekvés?

A legtöbb országban védik a hazai zenét, de nálunk...

Utánanéztünk. Több fejlett ország példája bizonyítja. hogy az elképzelés működik, 2005 novemberében a CISAC, amely az Artisjushoz hasonló, ún. közös jogkezelő szervezetek nemzetközi szövetsége, készített egy felmérést arról, hogy televíziós és rádiós területen mely országok védik a nemzeti és/vagy európai műveket minimális játszottsági kvóták előírásával. A felmérésben részt vett országok 46%-a a rádió tekintetében is bevezetett kvótákat, ellentétben Magyarországgal.

Ezek az országok a következők: Belgium, Bulgária, Észtország, Franciaország, Írország, Izrael, Lettország, Lengyelország, Norvégia, Oroszország, Svájc (A felmérést követő évben Portugáliában is hatályba lépett egy nemzeti kvótákat tartalmazó szabályozás.) A százalék mértéke változó, nem ebből az aspektusból vizsgáljuk a kérdést, bár érdekes hogy még a 70%-os nemzeti kvóta is előfordul, épp Portugáliában. Ezzel szemben a magyar igény egyébként 40% volna. Summa summarum, nem egyedi igény a nemzeti kultúra ilyen típusú védelme.

Mire volna elég ez a 40%?

Létezne továbbra is olyan, hogy magyar zene. Ugyanis a ma ismert régi nagy slágerek sem lehetnének sem ismertek sem pedig nagyok, ha a rádiók nem juttatták volna el őket a közönséghez Ezért a rádiók szerepe kritikusan felelősségteljes és kényes. Gyakorlatilag, ha maradna a szabályozatlanság, az a magyar zene végét jelentené.

Persze az sem mindegy hogy egy dalt mikor játszik le egy rádió, hiszen hajnali 3 órakor feltehetően egészen más hallgatottságot ér el bármelyik rádió a reggeli vagy épp a délutáni csúcsidőhöz képest. A 40% másik hozománya mindenképp az új és minőségi magyar produkciók születésének serkentése volna. Valljuk be a régi nagy slágerek mellett azért bőven jó volna, már ha a repertoár is frissülne.

Van erre jogi lehetőség is? Igen

Az UNESCO 2005 végén elfogadta a kulturális sokszínűségről szóló egyezményét, amelyhez 2006. december 18-án az Európai Közösség és Magyarország is csatlakozott. (ld. Magyar Közlöny 2008. március12-i száma.) 20 uniós ország már jelenleg is tagja az egyezménynek. Az egyezmény lényege az, hogy az aláíró államok többek között lehetőséget biztosíthatnak a belföldi kulturális tevékenységeknek, például a nyelv, mint megkülönböztető tényező alapján. S az államnak joga van arra is, hogy a média sokszínűségének előmozdítása érdekében lépéseket tegyen. Ebből egyértelműen kiolvasható, hogy a törekvés az Európai Közösség jogi lehetőségeinek útját járja.

Hevesen támadnak

A pártolók bizony ugyancsak heves érzelmekkel "támadnak", de vizsgáljuk meg az érveiket. Tényadatokról beszélnek, mely szerint annak ellenére, hogy a rádiókban gyakorlatilag alig hallani magyar zenét, a saját kis pénzükön lemezt vásárló közönség mégis kb. 50%-ban dönt önszántából a magyar zene mellett.

Meg is néztük a 2008 évi Mahasz összesített 100-as eladási listáját, melyből több mint 70 lemez magyar volt. Ez még a korábban hallott 40%-ot is jóval felülmúlja. Az élőzene, a tévék zenei felhasználása is meghaladja a 40%-ot, az előbbi kb.70%-os volt a 2006-os adat szerint. Ezek nem érzelmi felindulásból megfogalmazott becslések, hanem tényadatok. Avagy ha a magyar közönség nagyobb része magyar zenére költi a pénzét, akkor vajon hihető-e az állítás a rádiósok részéről, hogy náluk senki nem kér a magyar zenéből?

Érdekes ellentmondásra leltünk. Kiderült, hogy az igény minden képzeletet felülmúló.

Néhány hete az RTL Klub Fókusz c. műsorában "ütköztették" a rádiósokat, magyar zenészekkel. Ott a fenti adatokra alapozva és a nemzeti értékeink védelmének fontosságára hivatkozva foglalták össze érveiket a zenészek, míg a rádiósok részéről a francia ajkú népszerű műsorvezetőt, Cooky-t szólaltatták meg. Eleve felvetődik a kérdés, hogy egy ilyen ügyben miért egy olyan rádió műsorvezetőjét kérdezik, amely évek óta köztudottan nem játszik magyar dalokat. "Naná hogy nem kérek a húsboltban kenyeret." Így Cooky nyilatkozatát hallva nem is kéne meglepődnünk azon hogy szerinte nem kérnek magyar dalokat az ő rádiójában.

Azonban arra is emlékszünk, hogy ezt a nyilatkozatot megelőzve, Cooky rádiós társa az ugyancsak méltán népszerű lemezlovas-műsorvezető Hamvai P.G. is megszólalt, s ő egészen másképp tudja ezt. Hogy is volt ez?

Cooky:
"A mai hallgatók csak a külföldi zenére kíváncsiak. Azt tapasztalatom ahol dolgozom, hogy senki nem kéri a magyar zenét."

Hamvai P.G.:
"A közönség igénye egyértelműen megvan rá, mert kapunk visszajelzéseket, ugye a műsor élő, sms-ben, telefonon illetve email-ben is, mindenki a maga fórumán kap erre igényt jelző visszajelzéseket és tényleg akár lehetne ezt törvénykezési úton is kötelező, akár 40%-ban is szabályozni."

A fentieket feleslegesnek tartjuk kommentálni, szükségtelen. De vajon "házon belül" lehetséges ez? Hiszen mindketten ugyanazon adó műsorvezetői, így értelemszerűen ugyanarról a rádióról beszélnek.

Na, de térjünk vissza, hiszen a Fókusz műsorának végére, amikor egy nagyon izgalmas eredmény is született.

Gyorskérdés: Akkor legyen vagy sem? Naná!

Az el nem döntött kérdés megválaszolásának nyomatékául még az RTL Klub Fókusz megszavaztatta nézőivel hogy szeretnének-e több magyar zenét a rádiókban. Az eredmény elsöprő volt. A nézők kb.90%-a szavazott a magyar zene mellett. Ez még a nem reprezentatív szavazás ismeretében vagy a hibaszázalékokat beleszámítva is olyan szám, amelyből nehéz volna ellentétes eredményt kihozni.

Felmerül itt egy kérdés: Talán az RTL Klub műsorait nem ugyanazok a magyarok nézik akik a rádiót hallgatják?

Nagyobb a tét, mint ahogy az elsőre látszik

Mert hogy a dolgok mögött persze ott van a külföldi tulajdonban és érdekeltségben álló Danubius és a Sláger Rádió frekvencia engedélyének ügye is, hiszen a kiadott engedélyek ismét hosszútávra fogják meghatározni azt, hogy Magyarországon, a mindössze két országos kereskedelmi rádióban napközben mennyi magyar zene lesz hallható. Ugyanis ha ezen rádiók letudhatják a hazai repertoárt hajnali 1 és 4 között, amikor a hallgatottság a nullával egyenlő, az olyan mintha nem is sugároznának magyar zenét és ez hosszútávon tönkreteheti a hazai könnyűzenei életet.

A legyen-e magyar zene kérdés hallatán...

"Egy országot a zenéje jellemez. Népzenétől az aktuális tánczenéig a saját nyelvén előadott és megteremtett művei. Ezeknek a műveknek a médiákban való szereplése és szerepeltetése kötelesség. Aki ez ellen tesz vagy nem segíti elő az ahhoz segíti hozzá az elkövetkezendő generációkat, hogy az anyanyelvét és az anyanyelvén történő kommunikációt meggátolja és ez nem jó. Tessék szíves a 40%-ot minimum betartani!" - Babos Gyula / Jazz zenész, zeneszerző.

Szeretnél több magyar zenét hallani a magyar rádiókban? Mi a véleményed a kérdésről?

- zeneszbazis.hu -

[2009.07.17.]