Kókuszos linzer és száguldó dancefloor jazz az állóhajón

A linzi illetőségű Parov Stelar és zenekara nem először járt nálunk, legutóbb a Dj Maestro nevével jelzett Blue Note Trip sorozat keretein belül léptek fel október elején, hogy az A38 állóhajó közönségét ellássák a kötelező táncos jazz adaggal és új lemezüket promotálják a lelkes magyar rajongóknak.

Marcus Füreder, azaz Parov Stelar pár éves dj-pályafutás után döntött úgy, hogy zenekart alapít, élő hangszerekkel kiegészített jazzes, funkos hangmintákból álló muzsikát produkálva. Az ötlet nem forradalmi, mert a jazzt már sokan próbálták keverni mindenféle elektronikus alapokkal, de bátran mondhatjuk, hogy Füreder ezt jó érzékkel tette, bizonyítja ezt zenekarának legújabb, Coco című duplalemeze is, amelynek bemutatókoncertje volt a budai rakparton veszteglő rendezvényhajón.

A 2009-es album egy kissé eklektikusra sikerült, a ragtime-tól a szintipopig terjed a játszott számok stílusa, de ez a koncertre nem nyomta rá a hangulatát, részben azért, mert nem csupán az új lemezre épült műsoruk, részben pedig, mert az elhangozott anyag igyekezett inkább a lábakra hatni. És ez messzemenőkig sikerült is.

Megtelt a helyszín!

Maga a koncert egyébként teltházas volt, egy héttel előtte már nem lehetett rá belépőjegyet kapni (éppen ezért kedveskedik a lemaradtaknak az A38 személyzete: december 13-ra egy új alkalmat írtak ki). Ez cseppet sem meglepő, rendre elfogynak a jegyek a hajón, ha jönnek Parovék, akik Magyarországon talán népszerűbbek is, mint hazájukban. Nem véletlen, hogy az A38 a tavaly szilveszteri bulijára is az osztrák formációt hívta meg, hiszen a korábbi bulijaikat is teljes siker és a közönség ovációja jellemezte. A koncertszervezők biztosra mentek, amikor a Parov Stelar Bandet kínálták óévbúcsúztató ét- és itallapjukon (pezsgő)durranásként. (Idén Sopronban a VOLT-on, tavaly a veszprémi Utcazene Fesztiválon és a Szigeten is felbukkant a zenekar, hasonlóan komoly babérokat learatva.)

A PSB (ez itt most nem a Pet Shop Boys rövidítése, igaz, egyik új daluk tőlük szokatlan módon emlékeztet az angol popbanda muzsikájára) igazi koncertzenekar, akik egész Európát meghódították már műsoraikkal. Pedig nem hallani róluk a hírekben, és a csapból sem ők folynak. Igaz, a gyanútlan hallgató számára is ismerős lehet zenéjük, az MR2-Petőfi is rendre játssza a dalaikat.

Tombolt a közönség rendesen

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a zenekar feszes tempót diktált, szépen darálták régi és új slágereiket, alaposan megtáncoltatva a roppant hálás közönséget. Az új lemezre két évet kellett várni, de megérte, mert rögtön duplalemezt kaptunk, igaz, a dalok egy része már ismerős lehetett azoknak, akik látogatják a koncertjeiket, vagy követték a kislemez-megjelenéseket is. Az igazán új dalok stílusban eltértek a megszokott recepttől (alaposan összerakott jazzes, dance-es alapok, feszes basszus, őrült szaxifutamok, precíz ritmusok és magával ragadó ének), stílusban eklektikusabbak és útkeresőbbek is. Pedig az utat már megtalálták (On My Way Now) néhány éve – kár lenne, ha letérnének róla.

A koncertet erős iramban játszották végig a sógorok, és talán itt volt a gyenge pontja az előadásnak. Az élő bulikon minden zenekar hajlamos nagyobb tempóban játszani, mint ahogy a lemezeken, ennek belső és külső oka ugyanoda vezet, néhány száz vagy ezer embernek játszva óhatatlanul feltüzelődik a művész, és ezt átadva a közönség, amelytől a zenekar még jobban lázba jön. De óvatosan kell bánni ezzel, mert ha nagyon szabadjára engedik az energiákat, azok elszabadulhatnak, öncélúvá, vagy egyszerűen monotonná, unalmassá válhatnak.

Szerencsére a mostani koncerten ez nem történt meg, de veszélyesen közel kerültünk hozzá, jót tett volna egy kicsivel több lassú, gondolkodóbb szám, elég sok ilyen is van a repertoárban, vagy akár az új lemezen is. Nem kellett volna túl sok, csak éppen annyi, ami után új lendületet kap a száguldó úthenger. De végülis érthető, a Parov Stelar Band védjegye a fergeteges koncerthangulat, amit a fékeveszett parkett-tánc és a közönség tomboló szeretete tesz teljessé. Ez most is összejött, igaz, a korábbi hajós bulikon kevésbé lehetett érezni, hogy ez is csak egy turnéállomás. most valamivel rövidebb és fáradtabb műsort kaptunk a szokásoshoz képest – de ezt csak az általuk magasra rakott mérce miatt muszáj megemlíteni.

Érdemes volt kitartani

Összességében elmondható, hogy remek hangulatú előadáson vettünk részt, az utána következő dj-szett pedig (bár néha erősen elkanyarodott a fő csapásiránytól, azaz az elektronikusan újrakevert jazztől), alaposan megdolgoztatta a táncizmokat. És ahogy azt Parovék általában szokták, néhány zenész ismét visszaszivárgott a helyszínre rázenélni az erősen breakbeates, bigbeates, house-os vagy akár trance-es alapokra. (Tavaly áprilisban például egy komplett második koncerttel is meglepték azokat, akik kitartottak a buli után is.)

Sajnálhatja, aki kihagyta, talán a koncertfotók valamit visszaadnak a hangulatból. Aggodalomra azonban semmi ok, december 13-án pótolható a mulasztás: ugyanaz a koncertprogram, ugyanaz a helyszín. Hallgasd meg a lemezüket, aztán szorozd meg kettővel: a Parov Stelar Band magával ragad élőben, láb nem marad állva. Ha nem akarsz lemaradni róluk, akkor tényleg időben vedd meg a jegyed. Megint garantáltan teli rakomány lesz a hajón.

– Phunk Soul Bradaz –

[2009.11.15.]