Star Jam Session és, ami mögötte van

Minden egy házibulin kezdődött.

- Némoban és Bársony Bálintban egy házibulin fogalmazódott meg a Jam Session ötlete. Emlékeztek a részletekre?
- Bársony Bálint: Pontosan az történt, mint minden alkalommal, hogy összegyűltek a zenész barátok, csak kivételesen a dobos fiú úgy döntött, hogy alkoholt fog inni annak ellenére, hogy autóval érkezett és benne volt a kocsijában a dobszerkó, ezért be kellett hoznunk a dobnak egy-két alkatrészét. Mivel Némo basszusgitáros, ezért már volt basszus és gitár is a dob mellett, nekem meg szaxofon. Elkezdtünk játszani, s nem tudtuk abbahagyni.

- A Jam Session találta meg a Jam Pub-ot, mert ott lehet jammelni, vagy fordítva?
- Bálint: 15 évesen találkoztam először Norbival egy külföldi turnén.
- Németh Gábor (Némo): A Jam Pub-ot megelőzően már volt egy-két kisebb-nagyobb rendezvény, s szerettük volna ezt szervezett formában levinni egy klubba, s akkor jött Norbi a képbe.
- Marschall Norbert: 2004-ben megnyitottuk a Jam Pub-ot, s már a kezdetektől volt Jam Session minden második vasárnap. 2005 tavaszán jött az ötlet, hogy a két dolgot hozzuk össze: mi egy nagyobb megmozdulást szerettünk volna a Jam Session-ből, Némoék pedig szerettek volna egy állandó helyet.

- Mit tekintetek a legelső Jam Session-nek? A Jam Pub-ost vagy egy korábbit? Mi volt az első felállás?
- Némo: A szüleimnek van egy nyaralójuk a Kőrös partján, s minden nyáron lementünk, s egész nap a teraszon zenéltünk spontán, ad-hoc jelleggel színdarabok születtek. Épp aki arra járt, felkapott egy hangszert, s elkezdett játszani, sőt még olykor a szomszédok is beszálltak. Az én olvasatomban ez már a Jam Session része volt, de a végleges formáját, a Star Jam Session-t a Jam Pub-ban kapta meg.

- A Jam Pub-ban kikkel léptetek fel először?
- Némo: Húú, most gondolj bele, hogy a regisztrált 104. Jam Session-nél tartunk. Ha most agyon csapnak, akkor sem tudnám megmondani.
- Bálint: Az biztos, hogy Lacika, Bálint, Némo.
- Norbert: Az biztos, hogy Feri bácsi itt volt. Van a Jam Pub-nak egy törzs zenésze, aki az első 50-en mindig itt volt kivétel nélkül.

- Mi volt a legmeghökkentőbb, legemlékezetesebb momentum?
- Bálint: Nagyon sok ilyen momentum volt, de azt sosem felejtem el, amikor megjelent egy idősödő muzsikus egy tokkal, kikapta a klarinétját, s valami őrületes klarinétozást vágott le.
- Nagy Laci: Én azokat a bulikat szerettem, amikor olyan zenészeket hívtunk el, akikkel nem tudtuk mi lesz. Nem próbáltunk semmit, s olyan improvizálások születtek! Szerintem ennek ez a lényege, megtalálni egy közös hangot olyan zenészekkel, akikkel egyébként nem zenélünk együtt.
- Némo: Ez ugyanolyan, mint ez a beszélgetés. Kommunikáció van, megvárod, amíg befejezi a másik, odafigyelsz rá. Ez egy óriási játék! Vannak olyan nagyon jó muzsikusok, akikkel ezt nem sikerült megvalósítani, mert ehhez óriási tolerancia kell, s borzalmasan oda kell figyelni.
- Laci: Ami nagyon fontos, hogy csapatjáték. Aki nem csapatjátékos, nem tud ebben részt venni, mert nincs meg benne az a zenei alázat, hogy például, ha valaki szólózik, akkor odafigyel rá. Vannak technikailag zseniális zenészek, akiknek hiába mondasz bármit, mert ő mondja a magáét, s elmentek egymás mellet.
- Némo: Vagy az is nagyon kellemetlen, amikor egyszerre beszélnek hárman. Vannak olyan csatornák, amik kimondottan ilyen műsorvezetőket alkalmaznak, akik csak egyszerre tudnak beszélni. Nagyon kínos, lehet, hogy csinálni jó, de hallgatni nagyon rossz.

- Melyik volt az a No1 Jam Session, amit a legelejétől a végéig megismételnétek, bármennyire is megismételhetetlen?
- Némo: Kétszer nem lesz egyforma az istennek se!
- Norbert: Még akkor se, ha ugyanazok a tagok vannak.
- Bálint: Nagyon sok ilyen volt, s erre törekszünk. Amikor leülünk, s kitaláljuk, hogy a következő félévben milyen esték legyenek, akkor átgondoljuk azokat a legjobb momentumokat, amiket szívesen visszaidéznénk, s ezekből próbálunk táplálkozni.
- Norbert: Voltak olyan sztárvendégek, akikkel nagyon nagy élmény volt együtt muzsikálni és olyannyira szerettük volna megismételni, hogy utána vissza is hívtuk őket, mint pl. Ferenczi Gyurit.
- Némo: Ebben tudod pont az a jó, hogy nagyon sok olyan fiatal zenésszel játszunk együtt, akik rendkívül tehetségesek, de még nem tudták úgy megmutatni magukat. Ugyanakkor nagyon sok öreg (az öreget most tisztelettel mondom) muzsikussal játszunk együtt. Ez egy kortalan dolog. Itt nincs „Jó napot!”, itt csak „Sziasztok!” van. Csak azok érzik, akik eljönnek, megéljük a pillanat varázsát.
- Laci: Én a 60.-70.-től csatlakoztam be hivatalosan a srácokhoz. Tök jó, hogy itt lehetek, nagyon szeretem csinálni. Lehet, hogy elfogult vagyok, de nekem két buli jött be nagyon. Az egyik a Póka Egon féle, ami érzékenyen érint, mert ő a tanárom volt a Kőbányai Zenei Stúdióban. Az első alkalom volt, hogy kiírás szerint együtt muzsikálhattam Póka Egonnal, s nagyon jól esett. A másik meg a Ricardo Salsa, amikor baromi sokan voltunk a színpadon.
- Bálint: 18-an voltunk a színpadon, az nagyon nagy volt!
- Némo: Azt meg kell neked mondanom, hogy amit soha nem felejtek el, amikor Mikó Pistáék játszottak Beatles dalokat.

- Van még olyan magyar zenész, akit eddig még nem, de mindenképp meg akartok hívni?
- Laci: Igen, Presser Gábort.
- Norbert: Egy gondolat kezd testet ölteni mostanában. Rendszeresen fellépnek világsztárok a Jam Pub-ban, s szeretnénk ezt a Star Jam Session-nel kombinálni. Esetleg megszervezni, hogy valamelyik világsztár beszálljon az örömzenélésbe.

[2009.12.07.]