Csillag születik - interjú Alföldi Róberttel és Szakács Ildikóval

Két nappal később, június 30-án aztán az ARMEL-féle Rigoletto bemutatkozik a cseh közönségnek. Újfent Alföldi Róberthez intézem a kérdést.

– A Rigoletto június 30-ai, pilseni bemutatója a helyi közönség reakciója alapján nagy sikert aratott; különösen „Gildát” éljenezte a közönség. Hogyan értékeled a közös munkátok eredményét, Ildikó szereplését?
–  Ildikó fantasztikusan énekelt. Hihetetlen szerintem, hogy mi van benne; de a félelem, az izgulás még eléggé látszott rajta, és én szeretném, ha felszabadultabban lenne jelen a színpadon.

–  Ildikó! Hogyan értékeled a saját teljesítményedet?
– Természetesen egyáltalán nem vagyok magammal megelégedve, ám úgy gondolom, ilyen rövid idő alatt (Csupán egy hónapnyi felkészülési idő állt az énekesnő rendelkezésére a szerep betanulására. – szerk.), ennyi próbával most ezt tudtam nyújtani.



–  Az októberi döntőn mennyivel másabb előadásra számíthat a szegedi közönség?
–  Természetesen fogok foglalkozni a szereppel, ami tulajdonképpen magamban folyamatosan megy és alakul. Korrepetitorral és Robival egyaránt fogunk még dolgozni rajta annak érdekében, hogy minél jobb és természetesebb legyen a döntőre. Az külön szerencse, hogy a döntő előtt még kétszer lesz alkalmam játszani a plzeňi színházban Verdi Rigolettójának Gildáját. Így könnyebb lesz beérnie a hangomban és a lelkemben egyaránt. A szegedi közönség rendezésben teljesen ugyanazt fogja kapni, tőlem pedig – minden szándékom és igyekezetem szerint – egy sokkal érettebb és kiforrottabb előadást.

–  Milyen együtt dolgozni a szigorú és maximalista Alföldi Róberttel? Miben változott meg a szerephez való hozzáállásod a próbafolyamat során?
–  Robival nagyon intenzív próbaidőszakom volt; számomra a vele való közös munka minden szempontból tökéletes. Szeretem benne, ahogy teljes mértékben felszínre hozza a hiányosságokat, amelyeket muszáj fejlesztenem a következő, szeptemberi előadásokig, illetve a szegedi döntőig. Hálás vagyok neki érte, hogy ezekre ráébresztett. Pontosan ezért fog sokat érni ez a szerep, amellett, hogy hangilag nem találok benne megoldhatatlan nehézséget. Borzasztóan tetszik az egyszerű, letisztult díszlet, mivel az emóciók, az emberi kapcsolatok sokkal jobban felnagyítva jönnek le a színpadról.

– Aigner Ivan –

[2011.07.18.]