˝A magányt akartam eredetileg kiemelni˝ - interjú Andrádi Zsanettel

Lassan, de biztosan közeledik az év vége, és valószínűleg sokan nagyon izgalmas időszakot tudhatnak a hátuk mögött. Nincs ezzel másképp Andrádi Zsanett sem, akinek első dala után nem sokkal már el is készült a második, ami a „Miért engedtél el?” címet viseli.  

A színésznő ezáltal bebizonyította, hogy igenis lehet több vonalon is mozogni úgy, hogy az egyediség, az érték és a művészet nem tűnik el. Akkor sem, ha valaki más műfajban szeretné kipróbálni magát.

– A Kávéház után elkészült a második dalod is, amire szintén mondhatjuk azt, hogy igazán „Zsakis”-ra sikeredett. Mesélj egy kicsit a szövegről, hogyan született? Ha jól tudom, akkor itt már a te kezed munkáját dicséri.
– Ez a dal olyan egyszerűen született, ahogy a nagy könyvekben meg van írva. Nagy szerelem, nagy szakítás, nagy csalódás, nagy remény, aztán egyszer csak jött a dal, s mondhatni gyógyulás. Kicsit kiírtam magamból a bánatomat, s valahogy innentől könnyebb lett rálátni a dolgokra, s nem utolsó szempont az sem, hogy innentől az ember energiái sem a búra, szomorúságra mentek el, hanem elkezdtünk dolgozni a dalon. Jöttek az ötletek, és szépen lassan megszületett a „Miért engedtél el”. A dolog pikantériája, hogy a fiú, akinek írtam a dalt, nógatott mindig, hogy írjak egy sajátot, mert már pár szöveget korábban is összehoztam, de dallamot eddig még nem. Tehát mondhatni, minden rosszban van valami jó, mert leültem, s elkezdtem dalokat írni. Hálás vagyok neki,amíg élek.

– A zene születésénél is „bábáskodtál”, mint ahogy akkor kiderült. Honnan jött az ötlet ehhez a dallamvilághoz?
– Egyik nap fellépésre igyekeztem a Dunapartra, egy hajóra. Kicsit hamarabb érkeztem, mert utálok késni, s leültem a rakpartra, s elkezdtem dúdolni. Jött egy pár szöveg is. Gondoltam, lehet, ezt fel kéne vennem diktafonra, nehogy elfelejtsem. A várakozásban majdnem megszületett a dal fele. Hazajöttem, és egyszerűen nem bírtam ki, hogy ne fejezzem be. Utána írtam Szendőfi Balázsnak, akivel már a Kávéház-ban is együtt dolgoztunk, hogy van egy dalom,s van-e hozzá ötlete. Volt :)

– A dalodhoz már a klip is elkészült, ami Karácsonykor debütált. Amikor még csak ötletelési fázisban volt az egész, hogyan találtad ki a koncepciót? Mit akartál kiemelni igazán?
– Ahogy a Kávéháznál is, az ötlet az enyém volt, s arra jött rá a kis csapat, azaz György C. Klára és Grátz Márk elképzelései. Az eredeti koncepció az volt, hogy egyedül leszek, s megmutatjuk, milyen valakivel és valaki hiánya nélkül élni. De egyedül talán túl nyomasztó lett volna.
Egyik reggel a szinkronban találkoztam Bálinttal (Magyar Bálint – a szerk.), és viccesen megjegyezte, hogy ugye benne lesz az új klipben, mire én természetesen egy igennel válaszoltam. Innen már tudtam, mit szeretnék.

A magányt akartam eredetileg kiemelni, a fájdalmat, amivel meg lehet tanulni együtt élni: néha tompul, néha eluralkodik rajtunk, néha dühösek vagyunk a másikra emiatt, néha meg azt érezzük, hogy nem lehet egy másik ember a boldogságunk kulcsa, elsősorban mi magunk kell, hogy azok legyünk. Talán akkor, de csak akkor fogunk tudni igazán szeretni, szeretve adni. Sodródunk az eseményekkel, vannak, akik beleszoknak a középszerűségbe, vannak, akik felülkerekednek és keresik továbbra is az igazit, sosem alkusznak. Sokszor azon is el kell gondolkoznunk, hogy valóban azt az ember szeretjük-e, vagy a másik fél szerelmére való vágy táplálja a szenvedélyünket, vagy egyszerűen a makacsságunk, hiúságunk, vagy mert így a legkényelmesebb. De ahogy haladtunk előre a klippel, az élet lett az úr - a sok vidám kép kezdett élni, a forgatáson rengeteget kacagtunk, s a vágásnál rájöttem, hogy én is sokkal szívesebben nézem ezeket a képeket. Konkrétan volt, amikor szó szerint moziztunk. Így lett az, hogy sokkal több kép került be a "szerelmesek" boldog, felhőtlen életéből, mint a magányos Zsaki-ból.

Csatlakozz, ha szereted a zenét.

– Ha a két klip szereplőit megnézzük, rajtad kívül még valakit felfedezhetünk, aki közös pont, mégpedig Magyar Bálint. Szándékosan választottad ismét őt a férfi főszerepre, egyfajta átmenetet szerettél volna vele szimbolizálni, hogy a két dal kapcsolatban áll egymással, vagy nem volt ilyenről szó?
– Ahogy bekerült Bálint a képbe, egyszerűen azt éreztem, hogy legyen ugyanaz, mint a Kávéház vége. Talán azért, mert a sok szomorúság ellenére, ami történt, én hiszek a szerelemben, s néha igenis szükség van a reményre. Az élet lehetőségeket ad nekünk, mondhatni megmutatja az opciókat :). A kérdés, hogy tudunk-e a lehetőségeinkkel élni, vagy sem.  Bálint csodálatos színész, s nem mellesleg, aki ismeri Őt tudhatja, hogy neki is fantasztikus hangja van. A Rozsdalovag című mesemusical-en dolgoztunk először együtt, ami egy könyv, azaz már a harmadik könyvél tartunk, amiben édes történet van, nótákkal, kottával fűszerezve, s még fogunk is együtt dolgozni, ha minden igaz nyáron, de ez még egy kis ideig legyen titok.

– A „Miért engedtél el?”-nek angol verziója is fog készülni. Miért érezted szükségét ennek?
– Egy DJ barátom adta az ötletet, aki beleszeretett a Kávéházba. Kitaláltuk, hogy az új dalnak legyen egy populárisabb verziója is. Én ezt magyarul nem szerettem volna, szóval tulajdonképpen három verzió készül: egy magyar, egy ugyanolyan angol, s egy remix.

– Rosta N. Napsugár –

[2012.01.14.]