Kállay-Saunders Andrást visszavárják az Eurovíziós Dalverseny színpadára

Kállay-Saunders András elárulta: fejében folyamatosan születnek a dalok és színpadon érzi magát a legjobban. Az énekes, zeneszerző hisz magában és csapatában, szerinte csakis így indulhat neki a magyar dalválasztó versenynek, aminek kapcsán beszélgettünk vele sikerekről, tervekről és persze magáról a zenéről.

- Zenekaroddal, a Kállay Saunders Banddel neveztél be idén A Dal című versenybe. Hogy alakult meg a csapat?
- Négyen vannak velem a színpadon: Bodoczki Ernő basszusgitározik, Vas Gyuszi dobol, Szabó Dániel a billentyűs, Tóth Ádám pedig gitározik. Ádámot régről ismerem, egy tehetségkutatóból indultunk. Két évvel ezelőtt megkérdeztem, van-e kedve csinálni egy zenekart, ő hozta a többieket, és megszületett a Kállay Saunders Band. A DAL-ban kiegészülünk még egy vokalista hölggyel Antonia Vai-jal.

- Már csak néhány nap van hátra a döntőig, mit tudtok még hozzátenni a produkciótokhoz az utolsó pillanatokban?
- Egy picit változtattunk a produkción: a dalunk végén lesz egy kis meglepetés a hangszerelésben, ami pedig engem illet, kevesebbet futok majd a színpadon és többet koncentrálok a nézőkre. Nagyon várjuk a finist! Oda kell tennünk magunkat abban a három percben, amit kapunk a színpadon és meg kell győznünk A Dal zsűrijét és nézőit is, hogy érdemes minket kiküldeni a versenyre.

- A fizikai felkészülés mellett fontos számodra a lelki ráhangolódás is?
- Hinnem kell magamban! Ez csak úgy működik, ha hiszem, hogy meg tudjuk nyerni a versenyt, másképp nincs értelme.

- Úgy tudom, hogy arcüreggyulladás is nehezítette a próbákat.
- Igen. Antibiotikumot is szedtem, de nem működött. Végül természetgyógyászhoz fordultam, akinek segítségével majdnem teljesen meggyógyultam. Az adás előtt még egyszer felkeresem, így szombatra még jobb formában leszek!

- Azt mondtad, szeretsz a fürdőszobában énekelni. A Who We Are is zuhanyzás közben született?
- Igen, a legtöbb dalomat ott írom, vagy előveszem a telefonomat, amikor jön egy ötlet. Ezt is felénekeltem, majd elküldtem Pacsai Márknak és Tóth Ádámnak, majd közösen meghangszereltük.

- Komoly tartalommal bírnak a dalszövegeid, mégis honnan merítesz?
- Minden, amiről énekelek őszinte, azt valamikor éreztem vagy láttam. Legyen szó egy aktuális érzésről vagy múltbéli eseményről, egyszer csak megszületik dal formájában a fejemben. A Who We Are című szám üzenete az, hogy úgy éld az életed, ahogy neked tetszik és ne úgy, ahogy mások akarják. Ezért mondom azt, hogy mindenki legyen a saját trónjának királya. Ez viszont nem azt jelenti, hogy egyikünk jobb a másiknál, hanem azt, hogy senkinek sem kell megfelelnünk, hiszen mindannyian különbözünk a világban.

- Két évvel ezelőtt képviselhetted hazánkat az Eurovíziós Dalversenyen és ötödik helyen végeztél Koppenhágában. Hogyan éled meg a hazai és a külföldi sikereidet?
- Nem panaszkodom a karrieremmel kapcsolatban. Az Eurovízió olyan élmény volt számomra, amit soha nem fogok elfelejteni, nagyon jó érzés. Most is szeretném, hogy eljusson az emberekhez az, amit a Kállay Saunders Banddel csinálunk. Magyarországon sajnos megbélyegeznek és a nézők egy bizonyos skatulyába raknak, ha tehetségkutatóból indulsz. Az innen kikerült énekesek 90 százaléka ugyanis a verseny után nem azt csinálja, amit szeretne, hanem azt, amit a menedzserek vagy a kiadók mondanak és zenéjükkel meg akarnak felelni a rádióknak. Nem elég merészek. Én nem ezt az utat választottam, öt éve mindegyik dalomat én írtam. Szeretném, ha minél több ember eljönne a Kállay Saunders Band koncertekre és várjuk, hogy „kellemesen csalódjanak” – ahogy néhányszor már mondták.

Az interjú még nem ért véget, ak övetkező oldlaon folytatjuk.

[2016.02.25.]