Fábián Juli & Zoohacker  - náthásan is szép az ének...

Lalalley, Girly, Sizzlin’, Like a Child…   Shine, Nothing to Lose my Dear, World Peace és SoulCords. Kellemes volt újra élőben hallani a régi nótákat és végre élőben hallani az újabb szerzeményeket a legútóbbi Fábián Juli & Zoohacker bulin a pécsi E78 Metronóm Jazz klubjában. 

Az új dalok újabb hangzásvilággal örvendeztettek meg minket és ugyancsak finom meglepetésként szolgált (legalábbis számomra) a Vásárhely című népdalfeldolgozás: végre nemcsak angolul hallhattuk énekelni e csodás magyar énekesnőt! Ám ha valaki még az angol szövegek mégértésének örömében is osztozik, plusz egy faktorral gazdagodik az élmények terén.
  
Juli influenzásan is kedves és bájos volt és hősiesen végigküzdötte a koncertet – bár igazság szerint “küzdésnek” kevés nyoma látszódott a profi énekesnőn. Imádta a – megfelezett, félig ülő, félig álló – pécsi közönséget, és háláját, szeretetét több ízben ki is fejezte. Az érzés - azt gondolom, ezt minden ott lévő nevében állíthatom – kölcsönös…
Igen, a térelosztás furcsa volt és a kedves konferanszié hölgy beharangozása ellenére sem sikerült sajnos Julinak felállítania az ülő közönséget. Amivel nincs is semmi baj, hiszen vannak ülve táncolók és állva üldögélők - akarom mondani: ülve és állva befogadók. Ha Juli táncra tudott volna perdülni, valószínűleg a közönségbe is természetesebben átáradt volna a mozgás lüktető energiája, de így is jó volt, hiszen a Fábián Juli & Zoohacker zenéje inkább pop, mint jazz, de mégis nu-jazz – táncolhat rá, aki akar és ülhet is “rá”, aki inkább azt kívánja.

Való igaz: Barabás Lőrinc formációjában, Sárik Péterrel vagy akár az Erik Sumo band-ben, a Random tripeken megszokott virtuóz, improvizatív szerepéhez képest ez jóval kiszámíthatóbb, populárisabb terep Julinak – de ez is jól áll neki, még ha némileg pihenőpálya is számára. Nekünk azonban jól esik elringatózni a szabályos ritmusokon, tiszta hangzásokon - vagyis mindenki jól jár. A közönség soraiban több ismerősöm is Annie Lenox-, sőt Tina Turner- párhuzamokat vont Julival, a World Peace-ben pedig egyenesen Eric Clapton- és Chris Rea-hangzatokat véltek felfedezni.  Én nem korlátoztam az élményt ilyen összehasonlításokra, szerintem Juli az Juli, aki istenáldotta hangjával és kreativitásával, a maga köré gyűjtött szuper zenészekkel – elsősorban természetesen alkotótársával, Zoohackerrel – valami egészen egyedit hoz létre és kellőképpen kielégítő szórakozást nyújt a megfáradt munkásembereknek péntek estére – hazavihető élménycsomaggal együtt.

Zoohackertől (alias Palásti Kovács Zoltán) engem az elektromos-doromb nyűgözött le leginkább, de megcsillantotta tehetségét Premecz Mátyás is a billentyűzeten, és gitár-, basszusgitár és konga-ütős fronton is szépet teljesítettek a szimpatikus fiatalemberek (Udvarhelyi Gábor gitár, Bata István basszusgitár, Gábor Andor – percussion).

Hozzátartozik azonban a teljes képhez az is, hogy - mint néha szintén színpadon lévő ember - nem tudtam elvonatkoztatni a zenészek arcáról, testbeszédéből leolvasható jelekről, melyek azt jelzik, mennyire adják “oda” magukat éppen a produkciónak és mennyire állnak a körülmények  befolyása alatt. Ezúttal olyan érzetem volt, hogy ez az odaadás nem volt teljes (legalábbis a koncert első felében), és hallgatóként is éreztem hiányosságokat (és nem csak én): a basszus és a vokál terén voltak hallhatósági nehézségek. Azonban ez nem mindenki számára vont le a koncert élvezeti értékből, és a zenekar közösségi oldalára érkező kommentek alapján így is fantasztikusan érezte magát a közönség.

Azon a pénteken bennem is bujkált a betegség  - Julival ebben is tudtam azonosulni -,  és sajnos az enerváltság nem múlt el, így még inkább együtt tudtam érezni Julival, akinek mindezt több-száz ember előtt, a színpadon kellett átvészelnie. Az eleinte csendes-állós koncert végére azért el-elszabadultak az indulatok, és az obligát közönség-megénekeltetés és -tapsoltatás után végülis többszörös ráadásba torkollt az est. Majd mi, a tömeg, oszlásnak indultunk, Juli pedig – reméljük – ismét össze tudtudott állni egy egységes, egészséges Fábián Julivá. 

Juli, mi hősnőnk – szeretünk! :)

– Horváth Genovéva –
Fotók: Szentendrei Antal      

[2016.03.05.]