"Karantén levelek" - Üzenet a zenés színházból - Kovács Adrián válaszolt
A Budapesti Operettszínház karmesterével, Kovács Adriánnal váltottunk levelet. A fiatal zeneszerző, zongorista beavatott minket, hogyan élte meg A nagy Gatsby zenés party szakmai sikerét, milyen feladatokon dolgozik éppen, és miként teltek családjával a járvány miatti karantén napok.
Kedves Adrián!
Remélem levelemmel nem zavarlak, és válaszolsz nekem két fáramászás között néhány mondattal. Mire nem jó a karantén, igaz? Arra biztosan, hogy aki úgy imádja a családját, mint te, az két csodálatos nővel az oldalán kiélvezzen minden pillanatot, amit együtt lehetnek.
Nagyon jót derülök az élő bejelentkezéseken. Látom, kollégákkal gyakorolgatjátok ezt a műfajt. Talán nem is sejtitek, milyen sokat elárulnak ezek a kis szösszenetek rólatok. Na, nem árulom el minden megfigyelésem, csak egyet…
Avass be kérlek, akinek ilyen csodálatos hangszerek állnak az otthonában, annak hogyan telnek ezek a bezárkózott napok. Ki játszik a hárfán, és mi mindent tud egy elektromos zongora?
A komponista, úgy gondolom, soha nem unatkozik, hiszen végre van ideje a rengeteg ötletére, amit megálmodott. Min dolgozol éppen, jobban halad így a zeneszerzés, hogy ki sem teheted a lábad hazulról?
Utolsó nagy beszélgetésünkkor, izgatottan vártuk A nagy Gatsby bemutatóját, latolgattuk, vajon hogyan fogadják a nézők, ezt a nagyon is friss, új, modern értelmezését a zenés színháznak. Azóta már tudjuk, hogy szakmailag nagyon szép sikereket értetek el. Mit szóltál hozzá, hogy sok kritikai portál a 10 legjobb előadás közé választotta a darabotokat, melynek zeneszerzője vagy?
Szép csendességgel megkomponáltad a Szombathelyi Weöres Sándor Színház számára a Kis hölgy a Maximból bohózat muzsikáját. Alig halottunk erről Budapesten valamit, mesélj róla, kérlek!
Mindig örömmel fedezlek fel magamnak. Láttalak rizsporos parókában is a Kálmán Imre Teátrumban, a Boris Vian életéről szóló Tajtékos dalok bemutatón. Úgy tűnt nagyon élvezed, azt a rendkívüli zenei feladatot. Zenei vezetője vagy a darabnak, de engem nem tévesztesz meg, nyugodtan valld be, hogy színészi babérokra pályázol. Hiszen ez a második olyan darab, amiben szinte játékosként vagy jelen.
Szomorú, ami történt, a premier után bezártak a színházi kapuk. Egy interjúra készültünk a darab kapcsán, én nem felejtettem el! Sajnálom az elmaradt előadásokat, remélem, pótolhatjuk őket. Bízom benne, hogy mielőbb találkozunk.
Várom válaszod!
Üdvözlettel
Jagri Ágnes
Kovács Adrián Hivatalos YouTube csatornája AdrianKovacsMusic elérhető itt
Kedves Ági!
Köszönöm szépen leveled, megtisztelő, hogy ilyen névsorban szerepelhetek a levelezős játékban. Annak külön örülök, hogy van lehetőségem elgondolkodni, és megfogalmazni, hogy hogyan is éljük meg ezt az időszakot.
A veszélyhelyzet első napjai nagyon sok izgalommal teltek, hiszen lakáskeresésben, majd költözködésben voltunk a családommal, ami így bonyolultabb volt, mint amúgy lenne. Amíg nem foglaltuk el új lakóhelyünket, addig a szüleimnél voltunk a kertvárosban. Bevallom, olyan érzés volt az a pár hét, mintha éveket pótoltunk volna be a családommal. Nagyon rég voltunk ennyit együtt, egész napokat töltöttünk a kertben. Fára másztunk, fociztunk, kertészkedtünk. Tartalmas, értékes idő volt, és hálás vagyok, hogy megadatott nekünk a karantént ilyen körülmények között tölteni.
Azóta beköltöztünk az új lakásba, amit nagyon szeretünk, és az első perctől kezdve otthon vagyunk benne. Itt vettük fel a videó bejelentkezéseket, itt láthattad a hangszereket. A hárfa a páromé, Orbán Nellié. Ő hárfaművész, sok egyéb mellett. (Orbán Nelliről, a fiatal művészről többet is olvashatnak itt - szerk.) Nekem pedig egy asztalba beépített elektromos zongorám van, amit leginkább úgy használok, hogy a számítógéphez van kötve, és felvételeket készítek vele, vagy kottázom.
Őszinte leszek, zeneszerzőként régóta szeretnék egy olyan hosszabb időszakot az életemben, hogy csak magamnak írogatok zenét, alaposabb kutatómunkát végzek, tervezek, vagy csak úgy csinálok valamit, ami jön. Kicsit kiszakadni a színházi ütemtervekből. Ezt azonban tiszta lelkiismerettel csak akkor tudnám meglépni, ha mindent, amit eddig komponáltam, rendbe teszek, tisztességes, értelmes kottát gyártok, és hallgatható jó minőségű felvételeket készítek. Ebben körülbelül 8 év lemaradásom van magammal. Kérdésedre válaszolva: zeneszerzőként pontosan ugyanúgy működöm, mint eddig. Már csak azért is, mert ismét szerencsém van két új zenés darabon is dolgozni, még előkészületi fázisban vagyunk, de már óriási a lelkesedés. Közben készítjük A nagy Gatsby hangzóanyagát is.
Valóban, utolsó nagy beszélgetésünk idején még vártuk A nagy Gatsby bemutatóját. Azóta lejátszottunk több mint harminc előadást márciusig. Nagyon jól estek a pozitív visszajelzések, több fórum is az év legfontosabb előadásai közé sorolta. A fogadtatása ennek ellenére úgy érzem mégsem igazi „zenésszínházi őrület”. Kaptam olyan visszajelzést, hogy volt, aki úgy állt fel a végén, hogy nem tetszett neki, aztán megírta, hogy csak később jöttek benne elő érzések és napokkal az előadás után szerette meg, amit korábban látott. Ezeknek nagyon örülök, persze tagadhatatlanul nagyon jó érzés, ha a végén ováció van, de jó tudni, hogy zenés előadás máshogy is tud hatni.
Februárban volt a bemutatója Szombathelyen a Kis hölgy a Maximból című Faydeau bohózatnak. Erre még korábban kért fel Réthly Attila rendező, akivel az Operettszínházban több közös szép emlékű bemutatónk volt már. Nagyon ritkán fordul elő, hogy „távolból” dolgozom, nem vagyok ott folyamatosan egy próbafolyamaton. Amikor viszont odalátogattam a Weöres Sándor Színházba, nagyon jól éreztem magam, és az előadást is nagyon szerettem.
Isteni szerencse, hogy a korlátozások előtt három nappal be tudtuk még mutatni a Tajtékos dalok revüt. Igazi örömmunka volt Kiss Csaba rendezővel dolgozni ezen az anyagon. Kicsit olyan volt nekem, mint amikor teljes szabadsággal vizsgára készültünk a Színműn. Nagyon jó alkotó és színész csapat állt össze, és ami külön öröm, hogy a zenekarral egy más típusú feladatot láttunk el. Jelmezben mi is szereplői voltunk az előadásnak. Bevallom régebben, fiatal koromban valóban „pályáztam színészi babérokra”, de amit az előadásban láttál, az inkább felszabadultság volt, amit a próbafolyamat generált. A legtöbb előadásban, ahol közeli barátokkal dolgozom, valahogy mindig belejátszanak vagy bejátszom magam vagy belerendeznek az előadásba. Kialakulnak kis játékok, amik néha már-már okot adhatnak a fenti megfigyeléseidnek.
Remélem mihamarabb lesz lehetőségünk személyesen is találkozni, beszélgetni a színházban is!
Ölelés, Adrián
Még több hír és információ Kovács Adrián Facebook oldalán.
Hírek
