Az 1841-ben bemutatott Giselle talán az egyetlen romantikus balett, amelyet a világ minden jelentős balettszínpadán még ma is játszanak. A balett témája egy német mondából származik: a villik esküvőjük előtt meghalt menyasszonyok, akik éjfélkor kikelnek sírjukból és kísértetként lebegnek a holdsütötte völgyekben, és jaj annak, akit sikerül táncba csalniuk! Irgalmatlanul halálra táncoltatják! "Ami titokzatos és távoli, földöntúli, mindaz intim és termékeny viszonyba került a balettel" - mondta Théophile Gautier. A meseszerű történet a szerelmi csalódásába belehalt Giselle földöntúli létezésén át jeleníti meg a férfi és a nő között feszülő érzelmeket: a balettirodalom egyik legösszetettebb és legnehezebb főszerepe ez. Minden táncossal szemben komoly technikai követelményeket támaszt a mű: Giselle légiességét, a férfi szereplők szenvedélyességét, a villik pihekönnyű mozdulatait csak a klasszikus balett legjobbjai képesek hitelesen visszaadni.