Hans Christian Andersen, korának ünnepelt meseírója koppenhágai otthonának padlásán sötét titkot rejteget. Meséinek szerzője ugyanis egy apró kongói nő, Marjory, aki egy faládába zárva ontja magából azokat a meséket, melyeken generációk nőnek majd fel Európa szerte. Andersen különös kegyetlenséggel bánik a fiatal nővel, ez azonban nem zárja ki, hogy időről időre önelégültsége ellenére – vagy éppen azért – joviálisan elbeszélgessen Marjoryval. A fiktív történetben nyomokban felfedezhető egy-egy történelmileg hiteles mozzanat is, például az, amikor Andersen látogatást tesz angol kollégájánál, Charles Dickensnél, vagy a darab másik cselekményszála, a II. Lipót belga király által elkövetett kongói vérengzés.