Két fiatal szerelmes a háborút figyelmen kívül hagyva csak egymásért akar élni, de a kor közömbös az ember, a költészet, a szépség iránt, és elpusztítja őket. Hubay Miklós, Vas István és Ránki György elegáns könnyedséggel, részvéttel és humorral tudott beszélni egy “barbár” korról, annak minden betegségéről, és ez a legnagyobb lépés a gyógyulás felé.