műfaj konzervatívabb hívei között természetesen azonnal félreverik néhányan a vészharangot, amikor azt látják, hogy a swinges lüktetés helyét drum’n’bass és trip-hop alapok veszik át, s hogy az akusztikus hangzás helyett/mellett az elektronika kezd teret hódítani. A konzervatívok érvrendszerét persze rendesen aláássa, hogy az egykor széles körben népszerű és alapvetően táncorientált jazz eredendő szellemiségéhez mintha mégiscsak ezek az új kezdeményezések lennének igazán hűek: a nu-jazz vagy future-jazz kategóriájába sorolt északi kollégák lemezei százezres nagyságrendben kelnek el, zenéjüket pedig képtelenség egy helyben ülve hallgatni.