Hogyha kell egy tánc - musical gála a Művészetek Palotájában

A Budapesti Operettszínház musical csapata csodálatos hangulatú műsorral lépett fel a Művészetek Palotájában. Az est szervezője a Nők Lapja, rendezője Somogyi Szilárd volt. A gálán közreműködött az Operettszínház tánckara, az énekkart és zenekart Bolba Tamás vezényelte. 

Nagyon jó hangulatú, színvonalas musical koncertet gyakran láthatnak a nézők, ahol szépen szólalnak meg a nagy ívű dalok. Arra viszont, hogy az ősbemutatók szereposztása teljes kosztümben, sminkben, parókában, az eredeti koreográfiával, kellékekkel részleteket mutasson be az Elisabeth, Rudolf, Mozart! darabokból, már régen nem volt példa.  

Az Elisabeth musical 1996-os bemutatója óta felnőtt egy művész generáció. Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Mészáros Árpád Zsolt, Polyák Lilla ma is meghatározó alakja az Operettszínháznak. Az erős bástyák csapata Fischl Mónikával, Gubik Petrával, Kocsis Dénessel egészült ki.

Dolhai Attila betegség miatt nem tudott részt venni az esten, rajongói nagy szomorúságára, hiszen volt olyan, aki alig várta, hogy egy-egy szerepében végre jelmezben láthassa őt a színpadon. Ezúton is kívánunk neki mihamarabbi jó egészséget!
Az est megmentője Mészáros Árpád Zsolt volt, aki emberileg és művészileg is nagyszerűen vizsgázott.

A musical rajongóknak olyan pillanatokban lehetett része, amelyekről talán már álmodni sem mertek. Somogyi Szilárd igazán megható szereposztást komponált össze egy-egy dalban, kihasználta, hogy a fellépők közül Janza Kata és Polyák Lilla, valamint Mészáros Árpád Zsolt és Kocsis Dénes is játszotta ugyanazt a szerepet.

Az est Elisabeth blokkal indult, Szabó P. Szilveszter Halál szerepében egyszerre két Elisabeth-tel énekelte a Hogyha kell egy tánc című számot.

Janza Kata tomboló sikert aratott az Elisabeth nagydallal, nem lehetett könnyek nélkül kibírni az Az már nem én lennék című számot. Kata is elérzékenyült a közönség ünneplésétől. Sokaknak ő volt és marad az örök Elisabeth. Vidám perceket szerzett az Elfújta a szél musicalből Belle Kéjnő dalával. Mrs. Danvers Orhideák előadásával pedig megfagyasztotta a levegőt.

Szabó P. Szilveszter végre kedvenc szerepeit énekelhette, a Mozart Colloredo-ját, átütő sikert aratott benne, éppúgy, mint Halálként, Oberonként. De nagyon megható pillanatokat szerzett duettben Kocsis Dénessel a Ma nagyot nőtt az árnyék, vagy Mészáros Árpád Zsolttal az Egyszerű út című dallal. Szilveszter keveset árul el a színpadon a civil érzéseiből, de most rajta lehetett kapni a boldogságon és a meghatódottságon.

Árpi kiemelkedő pillanata Rudolf és Mozart alakításához köthető. Azt hiszem, ő is meghatódott azon az időutazáson, melyet ezeknek a szerepeknek a felidézése jelentett. Az Eljő a perc című dalban mintha nosztalgikus hangulatba került volna. Kocsis Dénessel duettben előadott a Zene, az vagyok én nótájuk, újra megnyitotta a könnycsatornákat.

Fischl Mónika Il dolce suono (Az 5. elem) Diva dalával hengerelte le a közönséget. A virtuóz operett és opera énekesnő, üdítő kiránduláson vett rész a musical csapattal. Énekelt A Szépség és a Szörnyeteg mesemusicalből, az Operaház fantomjából. Gyönyörű pillanatokat szerzett Bernstein West Side Story musicaljéből a Miénk az éj című dallal, melyet Kocsis Dénessel adtak elő.

Polyák Lilla Mrs. Danvers alakítása volt lenyűgöző, ahogyan a Rebecca-t énekelte. Duettben és tercettben élhettünk át szép, megható pillanatokat vele. Hozzá köthető az Evitából a tüzes latin Buenos Aires. Janza Katával, Gubik Petrával énekelték hárman a Mozartból a Csillagok aranya című dalt. Előadásuk rendkívül szívhez szóló volt.

Gubik Petra szintén az Evitából énekelte a Miért kell, hogy sírj Argentína című számot. Petra sziluettje, hófehér ruhájában beragyogta a színpadot. Előadása mindig drámai és megragadó. Kocsis Dénessel adott elő részletet az István, a királyból. A kettejük közötti szeretet kapcsolat szinte tapintható a színpadon.

Kocsis Dénes volt a jolly joker az estén. Ő mondott köszöntőt, nagyon sok duettet énekelt. Ő az a fiatal művész, aki már belekóstolt ezekbe a nagy drámai szerepekbe. Ha kellett bolondozott, kokettált a zenekarral, a közönséggel, énekelt egy puccos taligáról. István alakításával pedig csodaszép drámai percet szerzett.

Nem soroltam fel minden dalt, nem is tudtam megjegyezni mennyi szépség ért ezen az estén. Talán látható lesz hamarosan ez a műsor, akkor bizonyára már Dolhai Attila is csatlakozik, sőt jó lenne ha a nagygeneráció további tagjaival egészülhetne ki ez a csapat. Olyan jó együtt látni ezeket a művészeket. Sajnos ritka alkalom, hogy együtt, egyszerre legyenek színpadon, és legendás darabjaikból, szerepeikből ilyen formán idézzenek fel. A fináléban a Rudolf musicalből csendült fel A holnap hídja, ezzel búcsúztunk kedvenceinktől. Nagyszerű élményt kaptunk tőlük, amely megnyitotta szívünket az adventi időszakra, a karácsonyi hangulatra.

Jagri Ágnes

[2019.11.17.]