"A kelet-európai country” - A Fonográf együttes története (1. rész)

Vidéki kislány, Levél a távolból, Lökd ide a sört… hogy csak a legismertebbeket említsem. E dalcímek és előadóik - a teljesség igénye nélkül - ma már visszavonhatatlanul beépültek az egyetemes hazai rock-történelembe.

A maguk által Country & Eastern-nek aposztrofált, kétségtelenül egyedi hangulatú és hangzású muzsikájukkal egy olyan műfaj alapjait rakták le, mely azon túlmenően, hogy ismeretlen volt a magyar közönség számára, utat nyitott más, őket követő bandák előtt. Koncepciójuk szerint egyszerre kívánták megjeleníteni a bartóki hagyományokon alapuló, népzenei gyökerekből táplálkozó magyar, ill. a vadnyugati (country) elemekkel tűzdelt gitáralapú rockzene ötvözetét. A Fonográf- együttes megalakulásának harmincötödik évfordulójára emlékezve, pályafutásnak tíz éves történetét igyekeztünk sorba rendezni.

Az előzmények

Nem voltak könnyű helyzetben Szörényi Levente és leendő zenésztársai, mikor elhatározták egy új együttes létrehozását. Ugyanis a Fonográf –jogelőd, a legendás Illés-zenekar igencsak magasra tette a mércét. A két jeles banda között mintegy átmenetként (túlélésként) 1973-ban megalakították Koncz Zsuzsa, az Illés, Tolcsvayék és a Trió tagjaiból álló (amúgy kitűnő) formációt, a KITT -egyletet. A fúzió eredményeképpen, még abban az évben négy stúdióalbumot rögzítettek: elsőként az Illés hattyúdalát előrevetítendő, mintegy a korszak lezárását reprezentáló korongot, a Ne sírjatok lányokat vették fel a Hanglemezgyárban.

Az egyetlen egy új szerzeményt sem tartalmazó anyag a régi dalok egyfajta újragondolásaként készült, érezhetően rockosabb-keményebb felfogásban. Ugyanis nem hagyhatták figyelmen kívül a nyugaton már elterjedt trendeket, a hard-rock betörését a zenei piacra. Példa erre a Légy jó kicsit hozzám, a Nem érdekel, amit mondsz, vagy a Holdfény ’69. A jól ismert dalokat húzós riffekkel, kemény alapokkal megerősítve vették fel újra. A zenekaron belüli viszonyokat jól reprezentálta, hogy Illés Lajosnak mindössze egy szerzeménye került fel a lemezre (Miért hagytuk, hogy így legyen?).

A másik három album: Halász Judit – Kép a tükörben, Koncz Zsuzsa Jelbeszédje (amit később betiltottak és bezúztak a rajta lévő, Ha én rózsa volnék című opus miatt), valamint Szörényi Levente első önálló nagylemeze, az Utazás. E kiadvány a későbbiekben komoly szerephez jut, ugyanis a frissen alakult Fonográf ezzel az anyaggal lépett közönség elé. A szólóalbumról még annyit, hogy az Utazás sem kerülhette el az aczéli cenzúra romboló beavatkozását. Borítóját, mely eredetileg Hushit János fotójával készült (Levente egy sarokban fekszik párnák között, fölötte egy arcrészlet, melyből a szempár látszik) betiltották, helyette egy sokkal konszolidáltabb, grafikus Szörényi- arccal nyomott változat került forgalomba.

Szinte mind a tizenegy szerzemény fantasztikusan üt, rajta a Vidéki kislánnyal, a címadó Utazással, a Dal az ártatlanságról tételével. A közreműködők között találjuk (a KITT -egylet tagjain kívül) Papp Gyulát, aki ízes Hammond- játékával nem kevéssé járult hozzá az album sikeréhez. Az LP megjelenésére (1974) a Fonográfot már létező zenekarként tartották nyilván.

(folytatjuk)

- Hegedűs István -

[2008.06.27.]