A kelet-európai country - "Az első villamos már elindult" ...(2. rész)

Vidéki kislány, Levél a távolból, Lökd ide a sört… hogy csak a legismertebbeket említsem. E dalcímek és előadóik - a teljesség igénye nélkül – ma már visszavonhatatlanul beépültek az egyetemes hazai rock-történelembe. A Fonográf- együttes megalakulásának harmincötödik évfordulójára emlékezve, pályafutásnak tíz éves történetét több részben igyekeztünk sorba rendezni.

A Fonográf megalapításának dátuma az 1973-as év Szilveszterére (hasonlóan a három évvel korábban alakult LGT-hez) esett. Számtalan apró (és nem apró) jel utalt arra, hogy a tizenegy tagú, mesterségesen létrehozott KITT -egylet formációt tovább már nem lehet egyben tartani.

A lelendő Fonográf- tagok paritásos alapon történő kiválasztásánál ugyan fölmerült Papp Gyula orgonista neve is, de valamiért nem vált valóra az egyébként kitűnő elképzelés. Tolcsvay Lászlóra, mint tehetséges zeneszerzőre és billentyűsre méltán számítottak Leventéék, Móricz Mihály minden szerénysége ellenére kitűnő gitáros hírében állott, amit számtalan koncerten módjában állt bebizonyítani.

Németh Oszkár dobolási technikája úgy tűnik felülírta az azóta elhunyt Pásztory Zoliét. Bródy Jánosra – úgy is, mint szövegíró-szerzőtársra - egyértelműen kihagyhatatlan tagként gondolt az új formáció. Az Illés-zenekarban ritmusgitáros szerepét betöltő zenész mellett, a frontember-énekes Szörényi Levente sem mondott le a hat húrosról, Tolcsvay Laciról nem beszélve, aki a billentyűk mellett, a mai napig mestere az akusztikus hangszernek. Móricz Misivel együtt immár négy gitáros kissé soknak tűnt egy csárdában, így Tinire (egy székre ültetve) a countryban honos steel-gitáros szerepét osztották.

Magától értetődően, Szörényi Szabolcs helyett másik basszusgitáros szóba sem jöhetett. A történethez hozzátartozik, hogy az alakuló zenekarba meghívást kapott Tolcsvay Béla is, de elképzeléseiket nem tudták egyeztetni. Már csak a legnehezebb feladat, a névválasztás volt hátra. Alapos megfontolás után, a Fővárosi Művelődési Házban működő egykori Illés-klub belső használatú újságjáról, a Fonográfról nevezték el a bandát.

A zenekar debütáló albuma előtti első nótájuk, az 1974-es, Tessék választani című műsorban hangzott el, Hol az a lány címmel. Érdekesség, hogy a kislemez B oldalán a harmadik felállásában játszó Syrius egyik dala hallható. A bemutatkozó korongra nem kellett sokáig várni, még abban az évben boltokba kerülhetett. A lemezről kimásolt (SP-n megjelent) Szombat esti lány, és a Mondd, hogy nem haragszol rám hivatott keresztmetszetet adni az új formáció zenei elképzeléséről.

A négyszólamú vokállal dúsított, gazdag hangszerelésű A oldal a keményebb hangzás híveit igyekezett meghódítani. A B oldalas Mondd, hogy nem haragszol… viszont a country-s világgal kacérkodott. Nagy vonalakban, e kettős koncepció vonul végig a tizenkét szerzeményen. A zeneszerzésben oroszlánrészt vállaló Leventén kívül Tolcsvay vesz részt, de Bródy, Móricz, sőt Németh Oszkár is előrukkol egy-egy dallal. Mindenképpen kiemelkedő a lírai Első villamos, és a kocsmadalok kategóriájába sorolható Lökd ide a sört.

Mindkét nóta a mindenkori Fonográf-koncertek kihagyhatatlan darabja. Ugyanebben az évben még elkészítették Koncz Zsuzsa VI. LP-jét, majd ’75-ben Kertész leszek címmel a következőt, egy fantasztikusan jó verslemezt.

(folytatjuk)

Olvasd el az első részt: "A kelet-európai country” - A Fonográf együttes története (1. rész)

- Hegedűs István -

[2008.07.05.]