Káromkodó Ganxsta, leízzadó Magna Cum Laude az EFOTT-on - képekben
Az EFOTT második napján is tartottuk magunkat ahhoz, hogy csak olyan koncerteket látogatunk, amelyeket egyébként nem. Így elmentünk egy Kaukázusra, láttuk Ganxsta Zolit, megismerkedtünk a Magna Cum Laudéval és ezt az egészet levezettük egy Brains-szel. EFOTT, a második napon.
Kaukázus kezdésnekPersze a Kaukázusra azért máshol is elmennénk, de mindig félszegen kezdjük az estét. A Szalai Éváról és a Teszkó dalról elhíresült bandát egyre többen ismerik és szeretik, ezt mi sem bizonyíthatja jobban, minthogy megtelt a sátor, a koncerten elhangzó számok szövegének nagy részét pedig kívülről fújta a közönség.
Sokkal jobb helyre mentünk, mint azt előtte gondoltuk, olyannyira, hogy elhatároztam, másnap le is töltöm az összes zenéjüket (mert a honlapjukról le lehet, ajánlom mindenkinek). Meglepően tetszett a koncert, a Kaukázus az egész neten terjesztős, globalizáció-kritikus beállítottságával egyáltalán nem rossz!
A két ismert sláger mellett a dalok nagy része felkeltette az érdeklődésemet, és a színpadi produkcióra sem lehet panasz. Az énekes, Kardos Horváth János sokat kommunikált a közönséggel, volt egy gyors közvélemény kutatás, (ahol megtudhattuk, hogy a közönség elsősorban a Petőfi Rádióból ismeri a zenekart), majd a környezettudatosság jegyében emlékeztetett, hogy a fővárosi szennyvíz 80%- a tisztítatlanul a Dunába ömlik és most is itt folyik mellettünk).
Kaukázus koncert, ahogy a fényképezőgép láttaKi a fasza gyerek?!Zoli az. Ezt már évek óta tudjuk, ennek ellenére megnéztük a Nagyszínpadon éppen kezdő Ganxsta Zolit és - nagyszerű csapatát - a Kartelt. A kezdésnél nem voltak túl sokan, de a folyamatos káromkodásra, köpködésre, és az - élőben egyáltalán nem rosszul játszó banda - zenéjére azért összegyűltek az emberek és egyre többen kezdték másolni a színpadon piáló "gengszterek" mozdulatait. Gyorsan belepörgettem a műsorújságba, hogy van-e valami más... Hogyne lett volna, méghozzá Korai Öröm a Café-ban. Oda tehát benéztem egy kicsit, amit nem bántam meg.
A Korai Öröm már egy Kispál-korú együttes, túl vannak már sok dolgon: egy csomó lemezen, számos hazai fellépésen itthon és külföldön egyaránt; emellett turnéztak Európában, de léptek fel Sziget Nagyszínpadon és színházban egyaránt. Már a '90-es évek elejétől jellemző rájuk, hogy a koncertjeiken nagy hangsúlyt fektetnek az erős vizuális hatásokra, megszokott a vetítés és az intenzív fények használata. A színpadra annyi hangszert pakoltak fel, hogy alig fértek rajta el, (ezért kicsik csúsztak is, ami ebben az esetben könnyebben megbocsájtható, mint egy minimál felállásnál).
Korai Öröm - képekbenCsak a koncert felét néztem meg, irány vissza a Nagyszínpadhoz, hátha lemaradtam valamiről Ganxsta fellépésén. Nem maradtam le semmiről: még mindig ribancokról, drogokról és fegyverekről ment a "rappelgetés". Megpróbáltam felidézni, hogy mikor is voltam utoljára a Kartelen és valami soproni Volt fesztiválos kép ugrik be (még amikor a Sportcsarnokban rendezték meg a Voltot), de nem vagyok meggyőződve arról, hogy akkor tetszett volna (persze, fiatalon, részegen megeshet).
Most viszont nem ittam annyit, hogy jónak találjam. A profi zenekar Zoliék mögött azonban nagyon meglepett, szinte tökéletesen játszottak, csakhát ez az erőltetett gengszterstílusú, rapnek csúfolt valami, ezzel a sok semmitmondó szöveggel nem kellene...
Zoliéknak talán ideje elgondolkodni azon, hogy nem állna-e nekik jobban egy rockzenekar, mint ez a lejárt gengszter dolog.
Gansxta Zolee és a Kartel fotókkalIsmerkedés a Magna Cum Laude-valGanxstáék után a PASO következett, de mi tartottuk magunkat a szigorú, "csak amire nem mennél" szabályhoz, ska helyett irány a Magna Cum Laude (eddig csak a nevüket hallottam). A koncerten tudatosult bennem, hogy ez nem egy tinicsapat, hanem már egy lassan tíz éve létező és igen népszerű banda vau-vau gitárral, sikoltozó lányokkal, fejből énekelt szövegekkel, ismert slágerekkel (még van ami nekem is beugrott) és hatalmas koncertrutinnal.
A két legnagyobb slágerüket a biztonság kedvéért kétszer is lenyomták, az énekes az utolsó számok egyikét (jó sokat játszottak egyébként) pedig már a közönség soraiból énekelte. Bár nekem túl pop ez a zene, a koncert - objektíven - kifogástalan volt (akár a fellépés végére teljesen leizzadt együttes, akár az elfáradt közönség szempontjából nézzük).
Magna Cum Laude az EFOTT 2008-onA Magna Cum laude után a Brains koncertjére is maradtunk (kint amúgy is elkezdett szemerkélni az eső). Mc Columbóék pont olyanok, mint mindig: őrült ütemekkel, dübörgő basszusokkal és sok-sok raggával megfűszerezett zenéjükre nem lehet nem táncolni. Több, mint egy óra tömény dob-basszus és helybenfutás, a Brains mindig ilyen.
Brains fotósorozat
EFOTT - életképek a 2 napról-nagyM-
[2008.07.18.]
Hírek
