˝Igyekeztem összekapni magam˝ - Harcsa Veronika és a Budapest Jazz Orchestra koncertje

A Budapest Jazz Orchestra tematikus koncertsorozatának második állomásaként november 12-én Harcsa Veronika lépett színpadra a zenekarral. A nézőtér ez alkalommal is zsúfolásig megtelt; a közönség két órás koncert keretében élvezhette Magyarország vezető big bandjének és hazánk egyik legkeresettebb énekesnőjének műsorát.

A legutóbbi, szintén teltházas ’Malek Andrea & Budapest Jazz Orchestra’ produkció után most Harcsa Veronikát látta vendégül a zenekar. A várt érdeklődés természetesen nem maradt el, a zsúfolásig megtelt klubban már egy tűt sem lehetett leejteni. A magas nézőszám nem is olyan meglepő, ha számításba vesszük, hogy a koncerten mind a Budapest Jazz Orchestra, mind pedig Harcsa Veronika közönsége jelen volt, bár kétségtelenül merész vállalkozásnak tűnt a két stílus hallgatóságát közös előadásra invitálni. A koncert első négy számát saját repertoárjából válogatta a zenekar, melyeket szólóprodukcióként, az énekesnő nélkül hallhatott a közönség. A számok közötti néhány másodperces néma csönd ekkor még arra utalt, hogy a nézőtéren általános feszültség uralkodik a közös produkció kimenetelét várva. Amikor aztán Harcsa Veronika lépett a színpadra, kollektív nyugalom vette kezdetét úgy a nézőtéren, ahogy a zenészek között is. Az énekesnő bájos kisugárzása, kedves egyénisége remekül harmonizált a 17 tagú, feszesen lüktető big banddel. Veronika saját számai helyett most ismert jazz sztenderdeket adott elő, melyeket a zenekarral közösen válogattak, majd a muzsikusok külön erre az alkalomra hangszereltek.

A koncertet követően Harcsa Veronikát kérdeztem az élményekről:

- Rendszeresen koncertezel a BJC-ben duóban, illetve kvartett felállásban, most azonban az ország vezető big bandjével álltál színpadon. Hogy érezted magad?
-Teljesen más élmény volt, mint az általános BJC-beli fellépéseim. Nem csak az erőviszonyokban volt különbség, a repertoár is merőben más volt, hiszen nem saját dalokat, hanem jazz standard-eket énekeltem, vagyis semmi sem a megszokott módon történt. Úgy érzem, jól sikerült, én legalábbis jól éreztem magam.

-Mit jelentett számodra a Budapest Jazz Orchestra-val játszani?
-Megtiszteltetés velük játszani, igyekeztem összekapni magam.

-Egy big band - jellegéből adódóan - hatalmas energiával, hangerővel bír. Kihívás volt számodra alkalmazkodni 17 hangszereshez?
-Természetesen igen, kihívás volt. Nagyon meghatározó a hangerő is, sok zenei pont volt, ahol nem volt kérdés, hogy hangosan kell énekelnem. Emellett a pontosság is fontos. Míg egy duókoncerten Gyémánt Bálinttal sportot űzünk abból, hogy meglepjük egymást nem várt fordulatokkal, a big bandnél sosem térhetek el az adott szerkezettől, és a dallamvariációkat is kidolgozottabban kell előadni, több szinten kell alkalmazkodnom.

A jelenlévők valószínűleg egyetértenek velem abban, hogy Veronikának - ahogyan ő fogalmazott - sikerült összekapnia magát, hiszen a koncert második felében - a kezdeti meglepettséget hátrahagyva - önfeledten mosolygó, elismerő és elégedett közönséget láthattak maguk előtt a zenészek.

A koncertsorozat következő előadására december 17-én kerül sor, amikor is Szulák Andrea lesz a zenekar vendége.

- Fülöp Dóra - 

[2011.11.19.]