Szulák Andreát bolondulásig lehet szeretni

Közkívánatra megismételték Szulák Andrea februárban megjelent, Balázs Elemér és ifj. Szakcsi Lakatos Béla kézjegyét magán viselő albumának bemutató koncertjét a budapesti Orfeumban. Az osztatlan siker ez alkalommal sem maradt el…

A Balázs Elemér és ifj. Szakcsi Lakatos Béla közreműködésével létrejött produkció –a magyar örökzöldek dzsesszes köntösbe való bujtatása egy hattagú zenekar által –, azaz a Szeretni bolondulásig nemcsak hiánypótló, hanem egy zeneileg és érzelmileg egyaránt kifogástalan egység. A koncert ideje alatt egy, a világtól hermetikusan elzárt burában tartózkodunk, ahol a muzsika tisztító hangjai libabőr formájában öltenek testet.

Az amúgy összetett dzsesszzene éteri egyszerűséggel szólal meg nyugtató, érzéki módon. A magát „csupán” a hatodik hangszernek aposztrofáló Szulák Andreában megvan az a bizonyos dög, amitől felejthetetlenné válik egy előadó. Az istenadta orgánum tökéletes arányban való adagolása, a fokozás mesteri alkalmazása, a pregnáns szövegmondás, a művészi eszköztár az adott stílushoz illő elemeinek ízléses csepegtetése, valamint az egységes vonalvezetésű, mélybúgó hangok gyönyörű átmenete a kristálytisztán, füsthalványan megszólaló felső regiszterbe, egytől-egyig egy nemzetközi színvonalú dalnok ismérvei.

Olvasd el/nézd meg a februári lemezbemutatóról készített képes beszámolónkat

A színpadon letisztultság uralkodik. A mesteri dallamszövés az Orfeumot behálózó varázslepellé terebélyesedik. Vérbeli muzsikusok izgalmas, mesés és egyben figyelmet lekötő összjátéka folyik. „Van sok kolléganőm, akik előtt szeretnék fejet hajtani.” – mondja Szulák, aki többek között Cserháti Zsuzsa, Karády Katalin, Kovács Kati, Mátrai Zsuzsa, Mikes Éva, Ruttkai Éva, Sárosi Katalin, Tolnay Klári és Zalatnay Sarolta soha el nem évülő slágereit (Szeretni bolondulásig, Valaki kell nekem is, Találkozás egy régi szerelemmel, Ugye te is akarod?, Félteni kell, A legtöbb ember, Tárgytalan, Látod, ez a szerelem, Hol van az a nyár?, Engem nem lehet elfelejteni) eleveníti fel.

További képekért kattints!

 A teljes egészében szerethető műsor közben mozgalmas melódiák és bensőséges hangulatú perceket okozó számok váltakoznak. A közönséget az észveszejtő dinamikai játékukkal elbűvölő zenészek (Balázs Elemér, ifj. Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Lakatos ’Pecek’ Krisztián és Zana Zoltán) pedig a boldogsághormonok szabad áramlását csak tovább serkentik. Az előadás szelíden átölel, majd heves csókokkal hint. Az ember egyre többet akar. Így valószínűleg az sem véletlen, hogy az est háziasszonya az alábbi mondattal búcsúzik: „Jövünk máskor is.” Mi is megyünk!!!

- Aigner Ivan -

[2012.06.01.]