Egy szerelem három éjszakája bemutató képekben - Milyen az, amikor a világ szétesőben van

Egy szerelem három éjszakája bemutató a Pesti Színházban. A magyarországi bemutatója idején, 1961-ben formabontónak számító első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját december 17-én ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében mutatták be a Pesti Színházban. Az előadás korrajz egy háborús világ elveszett ifjúságáról. A Radnóti Miklós sorsa és egy Apollinaire-vers által ihletett mű különös hangzású slágerei Kern András, Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Nagy-Kálózy Eszter, Hirtling István, Orosz Ákos, Ertl Zsombor, Gyöngyösi Zoltán, Horváth Szabolcs és Varga Járó Sára előadásában hallhatók.

Az Egy szerelem három éjszakáját először a mai Thália Színház helyén álló Petőfi Színház mutatta be a hatvanas évek elején, majd film készült belőle, olyan színészek szereplésével, mint Venczel Vera, Tóth Benedek, Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán és Darvas Iván. A mű librettóját Radnóti Miklós sorsa és az a Vas István által fordított Apollinaire-vers ihlette, melyet Radnóti naplójában találtak. „Letéptem ezt a hangaszálat / Már tudhatod az ősz halott / E földön többé sose látlak / Ó idő szaga hangaszálak / És várlak téged tudhatod.”

Hubay Miklós, Vas István és Ránki György elegáns könnyedséggel tudott beszélni egy “barbár” korról, annak minden betegségéről, és ez a legnagyobb lépés a gyógyulás felé. „Amikor kifelé jöttünk a premierről — mesélte egy interjúban Vas István —, így szólt hozzám Hajnal Anna: „Most teljesedik a vágyad...” Ez a megjegyzése fiatal költő-koromat idézte, amikor egyszer éppen ő előtte mondtam: mindent odaadnék, ha olyat írhatnék, amit aztán az emberek énekelnek!”

Egy szerelem három éjszakája képekben - klikk a fotóra

„Sokáig Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal foglalkoztam. Nem is tudok elszakadni tőlük. Nem is akarok. Innen nézve érthetetlen lehet a darabválasztás, de azért talán annyira mégsem, mivel egy Kodály-tanítvány szerezte a zenéjét. Olyan anyagot kerestem, ahol fiatalemberek szemszögén keresztül lehet látni a széthulló világot. Mindig a szabálytalanságra törekszem. Inspirál, ha valami nincs kész, zenék, képek, befejezetlen szövegek. Most új típusú kihívást jelent számomra az előadás formája és a kivételes szereposztás. Venczel Vera mesélt nekem először a filmről, amelyben alig húsz évesen főszerepet játszott. A darabot olvasni különös, mulatságos volt, majd később megéreztem, hogy a mélyén van valami titokzatos, fájdalmas vízió az időről. Fiatalok beszélnek az elmúlásról. A célom megérteni, és az eredeti alkotókhoz hasonlóan úgy felöltöztetni a darabot, hogy pimaszul a mából szülessen meg” – meséli az előadás rendezője, ifj. Vidnyánszky Attila.

A történet szerint a költő (Ertl Zsombor) nem menekülhet a háború elől. Halála előtt a fronton összetalálkozik a „háromkirályokkal”, akik később elviszik halálának hírét a szerelmének. Ám az utolsó versét, amit rájuk bízott, már képtelenek felidézni.... „Mi vagyunk a három király: Kern András, Hegedűs D. Géza és én. Utoljára talán negyven évvel ezelőtt játszottunk így hárman együtt a Vak Béla király című Székely János darabban. Úgyhogy ideje volt már, hogy Attila újra összehozzon minket...” – emeli ki a Boldizsárt alakító Lukács Sándor. 

Jegyvásárlás

Vígszínház

[2023.01.09.]