Farkasokkal táncoltunk - mini metál fesztivál a Barba Negrában 

Június 4-én délutántól éjfélig dübörgött a metál zene a nekünk, a stílus kedvelőinek nagy örömére. Hét zenekar (Powerwolf, Dynazty, Eclipse, Visions of Atlantis, Classica, Power, Hydra) lépett fel ezen a napon, vetésforgóban váltva egymást a két színpadon (sátorban).

Természetesen a legnagyobb érdeklődést a nemzetközi produkciók, azon belül is az este headlinere, a német Powerwolf váltotta ki, akik köré egész kis rögtönzött metál fesztivál épült, az este további két főszereplőjével a svéd „szívem csücske” Dynazty-val és a szintén svéd dallamos „glam rock/ hair metal ”bandával, az Eclipse-vel. Az estét a Visions of Atlantis szimfonikus melódiái zárták.

No de haladjunk időrendben.

Hydra                                       

A nyitóbanda a magyar Hydra zenekar volt a Blue Stage színpadán. Nem egyszerű bemelegíteni az érkező közönséget kapunyitást követően negyed órával, de engem megvettek, valószínű azért (is), mert az egyik legnagyobb kedvenc dallamos metál zenekarom magyar követői, mondhatnám, hogy magyar Stratovarius feelingem volt. A csapatot a Tales of Evening zenekarból távozó Pálosi Róbert alapította 2022-ben.

Tagok: Méhes Vid (ének), Laki Tamás (gitár), Némedi György (basszusgitár), Tóth Sándor (billentyűk)

A fél órás műsorukban az első két dal a két klipes nótájuk, ami tavaly jelent meg. Mindemellett megemlékeztek Ribarics Tamásról (Tales Of Evening), ahol egykori zenésztársa Dudás Ivett énekelt duettet Vid-el, illetve Demjén Rózsi Honfoglalás betétdalának feldolgozását adták elő.

Jó lesz ez, drukkolok nekik a további sikerekhez, lendületes, energikus koncertet adtak.

Setlist
1. Nincs, ami visszatart
2. Hamis próféciák
3. Ki fog majd emlékezni ránk
4. Láncra verve
5. Dobban a szív
6. Nem volt maradás
7. Kell még egy szó

Eclipse

Ezután 17:40 - kor tipli a Red Stage-be, kezdődött az (egyik várva várt sosem látott kedvenc zenekarom) Eclipse. 1999-ben alakultak Stockholmban (igen ők is svédek), stílusukat tekintve glam rock / hairmetalt játszanak. Imádtam minden pillanatot, ahogy stadion rockot varázsoltak percek alatt a Barbába, bő egy órás műsoruk alatt végig teljes erőbedobással játszottak, az énekes Erik Mårtensson óriási hang, percenként felszántotta a színpadot, miközben hibátlanul hozta a vokálokat és eközben még gitározni is maradt ereje, ha pedig épp nem szaladgált, akkor ugrálva énekelt és gitározott egyszerre. Olykor nekifutásból versenyt futottak a basszusgitáros Victor Crusnerrel. Magnus Henrikkson gitárszólóit öröm volt nézni és hallgatni egyaránt.

Többnyire a legutóbbi 2021-es albumokról játszottak dalokat, korai lemezekről nem, jellemzően 2016-ig nyúltak vissza a dalok tekintetében. Illetve egy dalt az ősszel megjelenő új albumokról is előadtak.

Régóta kíváncsi voltam rájuk élőben, nem is csalódtam.
Imádtam őket, remélem, hamarosan visszatérnek önálló, hosszabb koncerttel is.

Setlist
1. Roses on Your Grave
2. Saturday Night (Hallelujah)
3. Run for Cover
4. The Hardest Part Is Losing You
5. Runaways
6. The Downfall of Eden
7. Black Rain
8. Never Look Back
9. Twilight
10. Viva la victoria
Battlegrounds

Eclipse koncert képekben - klikk a fotóra

Power

A svéd napfogyatkozást követően átrongyoltam a kisszínpadhoz, ahol a Power zenekar már a húrok közé csapott. A zenekar énekese a dobosuk egyben, Világi Zoli (ex Demonlord, Fáraó, Obstruction).

Tagok: Világi Zoli (ének, dob), Apró Károly (basszusgitár), Németh Sándor (gitár)

A színpadkép itt is egy egyszerű zenekar logóból állt a háttérben, ellenben a zene ellensúlyozta. Erőteljes, karcos hangzásukkal forró hangulatot hoztak a Blue Stage színpadára. A dalok között egy Helloween feldolgozást is játszottak, egész szépen megtelt a sátor.

Power koncert képekben - klikk a fotóra

Dynazty

Tik tak tik tak, futás a nagyszínpadhoz, jönnek a kedvenc svédjeink, a power, heavy metál és hard rockot ötvöző Dynazty csapata, akik szinte már haza járnak hozzánk, utoljára márciusban jártak nálunk a Kissin Dynamite -tal - előtte pedig a Sabatonnal, korábban pedig headlinerként, szóval mindig visszatérnek, hála Istennek – és magyar menedzserüknek.

Annyira szeretem őket, hogyha minden nap fellépnének nálunk, akkor sem unnám meg Nils Molin egyedi, utánozhatatlan orgánumát (amit a Dynazty mellett az Amaranthe zenekarban is megmutat).

Csoda energiákat közvetít a színpadról karizmatikus megjelenésével, karakteres hangjával, ráadásul korosztályom ritka tehetsége, sokáig zenélnek még nekünk remélem. A setlist nagyjából ugyanaz volt, mint a márciusi fellépésükön, elmaradhatatlan, általam is várva várt sláger dalaikkal, mint a „közönségénekeltetős” Heartless Madness (mindig a végére hagyják), Power of Will, Natural Born Killers, Waterfall, és az elmaradhatatlan lírai YOURS, ahol Nils mindig kiénekli nekünk a lelkét, és mindig libabőrös leszek tőle. Olyan lelkesedéssel jönnek mindig a színpadra, mintha először lépnének fel nagy közönség előtt, nem pedig tizenhat éve létező zenekar lennének.

Természetesen Nils most is megénekeltette a közönséget- sűrűn használva a színpadon elhelyezett három dobogót. Koncert közepére „Legolasos frizurájától”, a végére pedig bőrdzsekijétől is megszabadult, amit nem is csodálok, mert ő is felszántotta párszor a színpadot a koncert folyamán. A csapat többi tagja (Jonathan Olsson basszusgitár, Love Magnusson gitár, Mike Lavér gitár, Georg Härnsten Egg dob) is hibátlanul játszott, látszik, hogy teljes az összhang a zenekarban. Nils-nek még arra is jutott energiája, hogy a hátsó és első rajongókat egy virtuális vonallal kettéválasztotta a keverőpultnál meghúzva a vonalat, és felváltva énekeltette a közönség első és hátsó sorait.

Belőlük sosem elég, jöhetnek három havonta továbbra is részemről.

Setlist
1. In the Arms of a Devil
2. Firesign
3. Natural Born Killer
4. Waterfall
5. Yours
6. Power of Will
7. Drum Solo
8. Presence of Mind
9. The Human Paradox
10. Heartless Madness

Dynazty koncert képekben - klikk a fotóra

Classica

Picit túl is lépték a műsor idejüket, rohantam a kék sátorba, ahol a Classica már javában játszott.

Tagok: Kiss Zoltán (ének), Fejes Zoltán (gitár), Szalai Tamás (billentyű), Gothár Ferenc (basszusgitár), Ozsvárt Gábor (dob)

A Classica tavaly fellépett már Vinnie Moore előtt is. A setlist majdnem ugyanaz volt, első lemezük adta műsoruk gerincét. Ezen felül a harmadik progresszívebb hangvételű angol nyelvű albumokról is játszottak egy dalt.

Setlist
1. Új ösvényre vágyom
2. Szólj egy jó szót
3. Magad vagy a csoda
4. Megszállott
5. Gladiátor
6. Fém gyermekei

Powerwolf

Pár perc volt hátra az este főszereplőinek koncertjéig. Évek óta akarom megnézni őket, de korábban mindig közbejött valami (vagy valaki más koncertje). Végre valahára nagyon örültem, hogy láthatom őket élőben, hiszen rendszeresen teltházas koncerteket produkálnak nálunk.

Színpadon a 2003-ban alakult német power metál zenekar, a Powerwolf. A zenekar, aki esetleg még nem hallott róluk, sötét, keresztény témáiról híres, zeneileg és szövegileg egyaránt.

A Barba sátrában mozdulni is alig lehetett, teljesen megtelt, de a kinti placc is fullon volt, egészen a kék sátorig ért a tömeg, még éppen időben törtem magamnak utat előrébb.

A színpadon a zenekar tagjai fáklyákkal jelentek meg, majd megkezdődött a „szertartás”.

A Faster than the Flame dallal bele is csaptak egyből a közepébe, a színpadon lángcsóvák jelentek meg – ez a koncert végéig bizonyos daloknál rendszeressé is vált, görögtüzekkel felturbózva (itt megjegyezném, hogy piróval bármikor megvehető vagyok, imádom, én kérek elnézést).

Attila Dorn énekes karakteres hangja első pillanattól hangos ovációval ünneplést váltott ki közönségből.

A díszlet engem egy romos templomra emlékeztetett, oltárral, orgonával, persze a zenekar arculatának megfelelően sajátosan.

A második dalnál – Incense & Iron - már az egész leghátsó sorokig ugrált az egész Barba Negra, ütemesen csápolva közben.

Attila mikrofonállványa egy kereszt és kard ötvözetét formálta meg, egyedi látványt nyújtva ezzel a díszlet elemmel is, amit előszeretettel hurcolt magával a koncert teljes hossza alatt a színpadot bejárva.

A Dancing with the dead alatt hatalmas konfetti eső zúdult a közönségre mindenki nagy meglepetésére. Aztán természetesen következhetett a közönség énekeltetése és „ózása”.

Öröm volt nézni, hogy mindenki a leghátsó sorokig jókedvűen együtt énekel a zenekarral.

Az oltár és az orgona díszlet egyszer csak eltűnt, persze a színpad alap díszlet elemei maradtak, továbbra is egy régi templom – vagy vár - belsejébe varázsolva minket. Mindenki a „helyére” rendeződött a színpadon, a billentyűs állványa egy földből kicsavarodó fatörzsre emlékeztetett.

A háttér kivetítőn hol démonok, hol farkasok néztek velünk „farkas szemet”, természetesen az aktuális kis és nagylemez borítókat megjelenítve.

Az Armata Strigoi dal alatt erőteljes „hejj” skandálásba kezdett a közönség, ami a teljes dal terjedelme alatt kitartott, hidegrázós élmény volt ismét. A metálvillák csak úgy lendültek a magasban a leghátsó sorokig, itt ezzel egyidejűleg megkezdődött a tömeg szörfölés is a leglelkesebb fanok által. Még a kinti szabad placc leghátsó soraiban is tapsoló és csápoló embereket láttam minden irányba. Akadt, aki ugrált, aki csápolt, aki headbangelt, aki énekelt, aki a tömeg tetején próbált előrébb jutni, középen circle pit, volt itt minden egyszerre.

A Stossgebet dal alatt az egész színpad lángra borult széltében, mindeközben egy hatalmas lángokat imitáló neonokkal kivilágított kereszt fokozta a látványt. Attila egész este közvetlenül és sokat beszélt a közönséghez, és amikor épp nem ő akkor Falk Maria Schlegel billentyűs jött előre izgága alkatával, hogy szórakoztassa a nagyérdeműt.

A Fire and Forgive alatt Attila lángszóróval rohangált a színpadon, majd a végén szétválasztották a közönséget egy virtuális vonallal Falk Mariaval, és versenyt énekeltettek önmagukért, majd az egész Barba Negra egyszerre énekelt.

A koncert végén temérdek pengetőt, dobverőt dobáltak a közönségbe, illetve repült kettő aláírt dobbőr is, majd elköszönt a metál színház a nagyérdeműtől.

Setlist
1. Faster Than the Flame
2. Incense & Iron
3. Resurrection by Erection
4. Amen & Attack
5. Dancing With the Dead
6. Armata Strigoi
7. Sainted by the Storm
8. Stossgebet
9. Demons Are a Girl's Best Friend
10. Beast of Gévaudan
11. Where the Wild Wolves Have Gone
12. Fire and Forgive
13. Army of the Night
14. Blood for Blood (Faoladh)
Agnus Dei
15. Sanctified With Dynamite
16. We Drink Your Blood
17. Werewolves of Armenia
Wolves Against The World

Powerwolf koncert képekben - klikk a fotóra

Visions of Atlantis

A Red Stage-en tízkor fellövik a pizsit a csendrendelet szerint, szóval tipli a Blue stage-hez, ahol a Visions of Atlantis vezette le a farkasok által feltüzelt hangulatot.

Éles váltás a bájos, kecses, és csodás szoprán hangú énekesnő – Clementine Delauney dalait hallgatni az osztrák szimfonikus power metált játszó csapattal.

Persze stílusában nincs messze egymástól a két zenekar zenei értelemben, kalóz öltözékben adták elő egy órás programjukat, amihez a hátteret egy kalózhajó, a színpad díszletet pedig két rumos hordó adta. Clementine csodás hangja remekül kiegészíti karakteres férfi zenész társait, féltem, hogy nem férek be a sátorba, de oldalt előre tudtam slisszolni a harmadik sorba. Még le is ültették a közönséget, hogy evezzünk velük a Barba vizein.

Koncert vége fele egymás kalóz sapkáját lopkodták el, magukat is elszórakoztatva.

Ezzel zárult is az este, nekem hamar elszaladt a hét zenekar röpke hat órája, jó ötlet volt ez a mini fesztivál, még sok ilyet nekünk.

Setlist
1. Master the Hurricane
2. A Life of Our Own
3. Clocks
4. A Journey to Remember
5. Darkness Inside
6. Return to Lemuria
7. Heroes of the Dawn
8. Melancholy Angel
Encore
9. Pirates Will Return
10. Legion of the Seas

Balázs Adrienn
Fotó: Petró Adri

[2023.06.28.]