Felejthetetlen este Johnny Gioelivel és csapatával 

Február 01-én, öt év után visszatért Budapestre a Hardline zenekar, az Analog Music Hallban koncerteztek.

Az estét a magyar Hydra legénysége indította útjára, szimfonikus heavy/power metal muzsikájával.

Saját dalok mellett, melyek a 2023-as lemezükről voltak többnyire összeválogatva feldolgozásokkal is készültek a srácok. Ilyen volt a Honfoglalás betétdalának „Kell még egy szó” metal változata, nekem ez a verzió még jobban is tetszett, mint az eredeti. Fél órás műsorukat Michael Sembello „Maniac” dal feldolgozásával zárták, ami mindig biztos siker, minden változatban.

Kis szünet következett, majd máris színpadon a Hardline zenekar.

Egyszerűen kizárólag szuperlatívuszokban tudok beszélni az estéről és Johnny Gioeli-ről.

A világ legjobb énekesei között van, elképesztő az az orgánum és hangterjedelem amivel rendelkezik, és amit élőben is hibátlanul hoz a színpadon, miközben természetesen elképesztő energiával rohangál , és teátrális testbeszéddel adja elő az összes dalt, ami egyik védjegye, és én személy szerint imádok.

A legutóbbi 2021-es album nyitó dalával robbant be a színpadra Johnny Gioeli, mindenkivel (TÉNYLEG mindenkivel) pacsizva, kezet fogva az első sorban, akit elért a színpadról. Az első pillanattól teljes erőbedobással, hatalmas lendülettel lakta be a színpadot, a billentyűk mögött a másik zseni, Alessandro Del Vecchio foglalt helyet szokás szerint (Alessandro megszámlálhatatlan zenekarban és projektben vesz részt párhuzamosan, de fő „munkahelye” a Hardline legénysége között van).

A következő három tétellel vissza utaztunk az időben a zenekar első nagy lemezéig 1992-be, amin a legnagyobb slágerjeik is találhatóak. Johnny sokat nosztalgiázott, és viccelődött a dalok között. A három múlt idéző dalt követően egy Queen feldolgozással indított „Who wants to live forever” intro után három későbbi dal következett, szépen időrendben a nosztalgia faktor hullámain. Először 2009 aztán 2016 majd 2019 volt az időzónánk szépen kronológiai sorrendben.

A koncert második felét szinte már végig a klasszikus 1992-es Double Eclipse lemeznek szentelte a zenekar.

A koncert egyik végső csúcspontja volt, amikor Johnny felköszöntött egy kislányt is az első sorból, felhívta a színpadra, aki aznap ünnepelte kilencedik születésnapját. Apukája pedig olasz lévén (ahogy az egész Hardline zenekar az), egy olasz metal banda énekese, és Alessandro Del Vecchioval ápolnak szoros kapcsolatot, innen hát az ismerősi szál.

„Grace” így egyszer csak a színpadon találta magát, és vele énekelték el együtt a „Hot Cherry” slágert.
Johnny itt is mókázott, hogy figyelje meg Grace hány hangot üt félre a billentyűn Alessandro (haha).

A basszusgitáros hölgy pedig nem mellesleg betegen és lázasan lépett fel a kedvünkért, egész nap ágyban feküdt, hogy erőt gyűjtsön estére, ebből mit sem sejthettünk volna ha Johnny nem saját szavaival osztja meg velünk ezt a kulisszatitkot is.

Elképesztő hangulatú koncertnek lehettünk részesei, senki nem akart hazamenni, hip hopp elrepült a másfél óra játék idő. Johnny hangjából sosem elég, remélem, nem kell újabb öt évet várni a zenekarra, és mielőbb visszatérnek hozzánk.

A szervezésért köszönet a Livesound csapatának!

Balázs Adrienn

Videók

Setlist
1. Fuel to the Fire
2. Everything
3. Takin' Me Down
4. Dr. Love
5. Who Wants to Live Forever / In This Moment / Take You Home/ Page of Your Life
6. In the Hands of Time
7. Life's a Bitch
8. Fever Dreams
9. I'll Be There
10. Hot Cherie (Danny Spanos cover with Phil Collins's "In the Air Tonight" snippet at the intro)
11. Rhythm From a Red Car

[2025.02.11.]