A nevetés menedéke: Határtalan művészeti élmény Kárpátalján

Van, ahol a csendnek súlya van. Van, ahol egy kimondott magyar szó megtart. És van, ahol a művészet nem ünnep, hanem menedék. A Déryné Program által életre hívott Határtalan Program folytatja misszióját Kárpátalján, ott ahol a varázslatra és a színház megtartó erejére most hatványozottan szükség mutatkozik.

A Déryné Program Határtalan programja idén is viszi a kultúrát a Kárpátalján élő magyar közösségekhez.

A Határtalan Program egyik különlegessége, hogy egyetlen eseményen az összes korosztályt megszólítja, a legkisebbektől a középiskolásokig és a felnőttekig és ezek a közös pillanatok hosszú időre megerősítik a közösséghez tartozás érzését, így a közösségi élmény mindenki számára egyszerre válik élővé.

Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója szerint bár a háborús körülmények nehezítik a szervezést, a kultúra eljuttatása a közönséghez mégis megoldható és különösen fontos. „A Kárpátalján megvalósuló Határtalan Programok helyszíneit az arányosság elve alapján igyekszünk kiválasztani, tehát minden magyarlakta régiót megszólítunk, s arra törekszünk, hogy a szórványtól a tömbmagyarságig mindenki részesüljön a magyar nyelvű színházi kultúrában. Ezekre az eseményekre a megtépázott háborús életforma miatt most hatványozott szükség mutatkozik az itthonmaradt lakosság részéről. Ráadásul a programok sokszínűségének köszönhetően gyerekeket, fiatalokat és felnőtteket egyaránt elérhetünk velük. A gyakorlati szervezést sokszor nehezíti meg az áramszünetekre való technikai felkészülés -- amely télvíz idején egyet jelent a fűtéshiánnyal -- vagy épp a megfelelő óvóhely biztosítása légiriadók esetén, de elég csak a határátkeléssel járó tortúrára gondolnunk... Azonban mindezekre találunk megoldást alternatív eszközök, szervezési ,,taktikák" révén, s úgy érzem, épp ezek a többletmunkák és -energiák teszik végül a Határtalan Napokat Kárpátalján még értékesebbé, az alkotók és a közönség összjátékává, közös ügyévé.

Kárpátalján Visken az óvodások számára a történetek varázsa nyílt meg a Törökvész Vitéz, avagy Vitéz László és a törökök című előadáson. A 3–10 éves gyerekek, pedagógusok, szülők és nagyszülők együtt nevettek. Látni, ahogy a félsz lassan feloldódik, és a nevetés közös nyelvvé válik, felbecsülhetetlen élmény.

Fekete Dávid így emlékezett: „Egyedül utazom, építek, játszom és bontok, de minden mosoly megerősít abban, hogy ezeknek a közösségeknek szükségük van a játékra. A világ törékeny, és hálát kell adnunk minden napért, amikor nevetés vesz körül.”

A középiskolás korosztályt megszólító KultUp alprogram eseményei nem pusztán előadások voltak. Az élő zenével átszőtt, interaktív Ab ovo, valamint a történelmi emlékezetet megszólító Mohácsi vész a diákokat nem nézőkké, hanem megszólított közösséggé tették.

Lábodi Ádám így emlékezett vissza: „Fontos volt számomra, hogy pontosan tudjam, mire számíthatok, és ebben Sín Edina a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatójának felkészítése nagy biztonságot adott. A háborús helyzethez képest minden rendkívül szervezetten és gördülékenyen zajlott, az ellenőrzések ellenére is nyugodt körülmények között érkeztem meg. Az utazás, a kint tartózkodás és a visszaút is problémamentes volt.”

A középiskolások Várnagy Andrea zongoraművész foglalkozásán nemcsak hallgattak, hanem kérdeztek, gondolkodtak, kapcsolódtak.

Várnagy Andrea így fogalmazott: „Fantasztikus élmény volt mindez, hiszen ezek a gyerekek nemcsak kaptak tőlünk, hanem nekünk is tanítást adtak. Tanítást arról, hogyan lehet a szorongás árnyékában is hinni a szebb holnapban, hogyan lehet a nehézségekben még inkább összetartani. Amikor megszólalt a zongora, olyan csend lett, olyan tisztelet a mű és az előadó iránt, amely ritka ajándék.”

Az Ungváron megrendezett Határtalan művészeti napot este a Gül baba előadása zárta egy olyan térben, ahol történelem és jelen egymásra talált.

Derzsi György gondolatai különös súlyt kaptak Kárpátalján. „A magyar szó ereje — kimondva, meghallgatva, együtt megélve — itt nem magától értetődő, hanem megtartó erő. A búcsú pillanatában a megszokott szavak egyszer csak mást jelentettek: Viszontlátásra. Isten áldja meg Önöket.

A Déryné Program Határtalan programja ott él, ahol a magyar kultúra összeköt, erőt ad és reményt sugároz a közösségnek.

[2026.02.14.]