Varga Miklós: "Nagy örömmel mondtam igent"

A művész nyilatkozta, hogy nem igazán kedveli a Queen dalokat, ennek ellenére mégis elvállalta a felkérést a népszerű csapat dalait feldolgozó előadásban. Vajon, mi az, ami motiválta a negatív benyomás után, hogy mégis elfogadta Egy bohém rapszódiája elnevezésű színházszerű koncertre való felkérést? Megkérdeztük tőle.

Egy Bohém rapszódiája a Margitszigeten - mi már láttuk, nézd meg te is a képeket

- Javítanám a dolgot, nekem nem voltak ellenérzéseim a Queen dalokkal szemben, tehát nem arról van szó, hogy nem szerettem őket, csak nem voltam Queen-rajongó. Voltak ennek ellenére olyan dalok, amelyek nagyon tetszettek, mint például a Bohemian Rhapsody, amely zseniális zenei alkotás. Mindig is csodáltam Freddie Mercury-t, de nem volt úgy a kedvencem, mint például a Journey énekese, Steve Perry, akitől rengeteget tanultam, vagy a Toto szólistája, Bobby Kimball.

- A Freddie Mercury emlékére rendezett darabot augusztus 14-én és 15-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon láthatja a közönség. Mi motiválta, hogy igent mondott?
- Amiért elvállaltam, egyrészt egy izgalmas feladat, másrészt Miklós Tibor barátommal már évtizedek óta kerülgetjük egymást és Tibi most végre felkért erre a dologra és én nagyon nagy örömmel mondtam már csak az ő személye miatt is igent. A másik pedig az, hogy valóban foglalkoztatott, hogy milyen lehet elmélyülve ezekbe a dalokba, a Queen világa. Az In My Defence és a Winter’s Tale dalok közül kellett választanom, akkor szembesültem először azzal, hogy Freddie Mercury egy zseniális énekes volt valójában. Hihetetlen hangterjedelmű és olyan profi énekes, akitől csak tanulni lehet. Onnantól kezdve ez egy komoly szakmai feladattá is vált, hogy meg tudom-e oldani, hogy őt pontosan és hitelesen megidézzem.

- Végül melyik dalt választotta?
- Az In My Defence mellett döntöttem, bár a másik sláger is csodálatos, de ez egy kicsit rockosabb és emiatt közelebb áll hozzám.

- A darabban Freddy Mercury életéből bizonyos állomásokat kiragadnak. Önnek melyik állomás jutott?
- Ebben a játékban nekem Elton John szerepe jutott, aki a végső stádiumban, mint jóbarátja segítette Mercury-t. Ebből következően a második rész második felében lépek én színpadra és úgy éneklem a két szólómat és a másik két dalt, másokkal.  A műben, érdekes módon megpróbáljuk megidézni nem csak a dalokkal, hanem az átkötő szövegekkel is Freddie Mercury-t.

- Mennyi munkája van Önnek abban, hogy ez színpadra kerüljön. Mi történt azzal a dallal a színpadra állításig?
- Idén januárban kaptam meg a dalt és a felkérést. Mikor először meghallgattam, voltak olyan pillanatok, amikor úgy éreztem, hogy nem szabad vállalnom, mert nem fogom tudni megcsinálni tökéletesen. Ha az ember valamiben nem biztos, akkor azt vissza kell adni. Aztán a szakmai önérzet felülkerekedett bennem és azt mondtam, hogy én azért már elég sok mindent elénekeltem. Nagyképűség nélkül mondhatom, hogy a hazai szakmai pályán is nem a rosszabb énekesek közé tartozónak vallom magam, akinek azért a megfelelő hangterjedelme is megvan ezeknek a daloknak a prezentálásához. Volt bennem egy olyan „csak azért is” állapot, hogy például az In My Defence című szerzeményt már valóban az én énekesi korlátaimat is feszegeti, de pontosan ezért bele kell vágni, mert az ilyen szakmai kihívások viszik előre az embert. Nem bántam meg, hogy belevágtam. Nagyon sokat foglalkoztam ezzel a dallal. Fokozatosan kellett felépíteni, a hangomat ráképezni azokra a magasságokra, amiket Freddie hihetetlen erőteljesen és magabiztosan megcsinált, nekem az volt a feladatom, hogy ugyan azt én is vissza tudjam adni.

- Hogy látja, hogy túl vannak az első előadáson? Átment a vizsgán?
- Őszintén remélem, hogy átmegyek, de ezt minden előadáson a közönség fogja eldönteni a tapsaival, a tenyerével fog szavazni ezügyben. Bízom benne, hogy megfeleltem. A kollegák visszajelzései jók. Egy énekes sosem lehet elégedett önmagával, hiszen abban a pillanatban, amit produkál biztos, hogy vannak olyan részek, hogy ha újra kezdhetném másképp csinálnám. Örök elégedetlenkedő vagyok önmagammal szemben, remélem, ezt a közönség nem veszi észre.

- Mit vár a következő előadásoktól? Megelégszik azzal, hogy tapsol a közönség?
- Ennek az előadásnak a sikerét a további sorsa fogja eldönteni, hiszen én már elég sok előadáson vettem részt és ezek közt voltak olyan zseniális művek is, amelyeknek a bemutatót követően nem volt utóéletük, nem volt folytatás. Egy előadás sikerét az is fémjelzi, hogy lesz-e folytatása. Nagyon bízom abban, hogy két teltházas előadást fogunk megcsinálni és két olyan sikeres előadást, aminek akár a határon túl is lehet híre és akkor bízhatunk abban, hogy lesz folytatása.

- A darabban sok fiatal szerepel. Kérték a tanácsát? Ha talált hibát, elmondta a véleményét? Vagy nem szól bele a fiatalok dolgába?
- Büszke vagyok arra, hogy ezekkel a fiatalokkal dolgozhatok, mert olyan kivételes adottságú énekesekkel kerültem egy színpadra, akik fiatalságuk ellenére már hihetetlenül kész, érett produkciót mutatnak be. Hadd ne kelljen neveket felsorolnom, mert nagyon hosszú lenne a lista. Miklós Tibi nagyon jó érzékkel válogatta ki a szereplőket. Ezek egytől egyig olyan énekesek, akik képesek hitelesen megidézni Freddie Mercury-t. Ami a kérdés szakmai részét illeti, én senkinek nem szólok bele, tanácsot szívesen adok bárkinek, aki hozzám fordul. Volt is példa, hogy megbeszéltük, kinek, milyen lezárás lenne jó. Több szem többet lát, igyekszünk egymást segíteni. Az is jó ebben a társaságban, hogy nem érzek semmilyen szakmai féltékenységet, hogy bárki úgy figyelne a másikra, hogy én leszek a jobb, stb. Mindenki az előadás érdekében dolgozik és segíti egymást.

- Mi okozta a legnagyobb örömöt a felkészülés alatt?
- Mikor bent voltam a stúdióban és el tudtam énekelni a magam elvárásai szerint azokat a dalokat, amelyekre felkértek. Ez egy olyan visszajelzés saját magam számára, ami egyrészt önbizalmat is ad, másrészt elhiteti velem, hogy ilyen nehéz feladatoknak is meg tudok felelni.

- Nem lepődnék meg, ha ezt a dalt feltenné az új lemezére is.
- Valóban készül egy új album, amit ősszel szeretnék felvenni és tényleg megfordult a fejemben, hogy az egyik Freddie Mercury dalt ezek közül feltegyem. Egyrészt, mert emelné a lemez színvonalát, másrészt ezek olyan muzsikák, ahol egy énekes igazán meg tudja mutatni magát, hogy mit tud

- Milyen lesz a lemez? Van már konkrét elképzelés?
- Régi harcostársammal, Retzler Péter billentyűssel dolgozom együtt. A trackek egy jelentős részét ő írja. Miklós Tibi barátomat kértem meg a dalszövegek elkészítésére. Nagyon szeretem a szövegeit, mert énekelhetőek, közérthetőek, nagyon sok gondolati tartalommal bírnak és az ő neve is garancia lehet arra, hogy egy színvonalas album fog készülni.

- Számos dalt adott elő, de dalszerzésben kevésbé vett részt. Itt fogja majd csillogtatni a dalszerző képességét?
- Túl sok dalt valóban nem írtam életem folyamán. Az egyik az különösen sikeres volt, az Európa című alkotás. Nem hiszem, hogy egy ilyen színvonalú dallal ismét elő tudnék rukkolni, hiszen ehhez egy történelmi pillanat is kell, hogy a dal szövege és a zenéje úgy találjon egymásra, ahogy az Európa esetében egymásra talált. Nem tudom, mennyire köztudomású, de maga a dallam és a szöveg térben és időben is külön született és mégis tökéletesen egymáshoz illeszkedik. Nyilván nincsenek ilyen reményeim, hogy ezt az új albumon megismételjem, de nem elképzelhetetlen, hogy egy, vagy két dallal szerzőként én is hozzájáruljak az albumhoz.

- Ha visszatekint a pályájára, hogyan értékelné?
- Úgy gondolom, hogy az az előadó, aki elégedett a pályájával - lehetséges, ilyet is el tudok képzelni - annak ott, azon a szinten kell abbahagyni, mert akkor hiányozni fog az a drive, az a hajtóerő, hogy önmagához képest adjon még valami pluszt. Én úgy gondolom, nem lehetek elégedett azzal, amit elértem, hiszen ha elégedett lennék, nem látnám a jövőt, hogy miért kell még dolgozni. Azon kívül az embernek önmagával szemben is vannak elvárásai. Ha tökéletesnek érezném magam, akkor nem tudnék továbblépni. Természetesen nem érzem magam tökéletesnek, sőt az idő előrehaladtával érzem, hogy már nem mindig tudok olyan dolgokat megcsinálni, amire még 15-20 évvel ezelőtt képes voltam. De ez nem baj, a dalokat úgy kell komponálni, annyit kell bevállalni, amit az ember biztonságosan el tud énekelni. Nincs annál szánalmasabb, mint amikor egy énekes önmaga korlátait próbálja felülmúlni.

Ajánljuk! „A világ musicalekben, musicalek Debrecenben” - Interjú Varga Miklóssal

- Bíró Zsolt -

[2009.08.14.]