15%-os kuponkedvezmény 47.000Ft felett a Spartoo.hu webáruházban. Kuponkód: MAJUSP15
2020. szeptember 26. | szombat | Jusztina nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Kapcsolódó cikkek
A Budapesti Operettszínház sikersorozata folytatódik 
A Budavári Palotakoncert 2020 nyarán is a magyar operettet ünnepli
Budavári Palotakoncertek 2019 az Oroszlános udvarban - képek a sajtótájékoztatóról
Képekben - Zenés találkozások a szabad ég alatt
Musical sztárok a szabad ég alatt - képekben
Operett Open Air - képes beszámoló
Képgalériák
Palotakoncert 2020
Kapcsolatok
Budapesti Operettszínház

Találkozások - képes beszámoló a Palotakoncert  2020-ról

Hagyományosan, immáron nyolcadik alkalommal rendezték meg a Budavári Palotakoncertet. Ismét operettől zengett az Oroszlános udvar. Az idei rendezvényt, a trianoni döntés századik, Lehár Ferenc születésének százötvenedik és Huszka Jenő halálának hatvanadik évfordulója tematizálta. Az eseményt a rendezvény támogatója, a Magyar Televízió augusztus 20-án műsorára tűzi, tehát beszámolómban próbálok olyan momentumokra koncentrálni, amely nem lesz látható és hallható a képernyőn.

A Palotakoncertek során, a Budapesti Operettszínház támogatásában, impozáns környezetben, a műfaj hiteles képviselőinek tolmácsolásában, a nagyzenekar kíséretében, magas minőségben szólalnak meg az operett slágerek. Én a rendezvényt sokkal inkább zenediplomáciai eseménynek tekintem, mint hagyományos operett gálának. Az idei esztendőben - habár a világjárvány miatt elmaradtak a külföldi turisták az országból - a közönség soraiban német, orosz és szlovák szavakat lehetett hallani. 

A visszatérő nézőknek bizonyára feltűnik, milyen komoly ütemben zajlanak az építkezések a Budai vár területén, a felújított épületekbe új hivatalok kerülnek. A Dunára, a hidakra, a városra nézve, a csodálatos látkép megerősíti a hazafias érzelmeket. Innen már nincs feljebb! Kár, hogy sok honfitársunk évi egy kirándulással éli át ezt a hangulatot, vagy még akkor sem.

Az Oroszlános udvar valóban szakrális tér, ahogyan az eseményen is elhangzott. Királyok és királynők sora jut eszünkbe, Mátyás virágzó kora, a török hódítás időszaka, az Osztrák-Magyar Monarchia évtizedei, és persze a világháborúk. Ma a palotában kulturális intézmények működnek, köztük az Országos Széchényi Könyvtár, melynek zeneműtára mintegy 170.000 nyomtatott kottát, és kb. 18.000 kottakéziratot tartalmaz. Színházzenei gyűjteményünk, a fővárosi és vidéki színházakban kb. az 1830-as évek óta műsoron lévő darabok zenei anyagát dokumentálja, így lényegében teljes körű áttekintést nyújt a hazai zenés színjátszás fejlődéséről a népszínmű, az operett és az opera műfajában.

A magyar operett, a többnemzetiségű államszövetség, az Osztrák-Magyar Monarchia idejében virágzott, és magába szőtte a területén élő német nyelvű osztrákok, a magyarok, a szláv népek, a románok és olaszok muzsikáját. Sőt földrajzi határokat nem ismerve szőtte dallamait franciás, keleties és tengeren túli elemekkel. A századfordulót követően megerősödött az operettek iránti igény, és talán Lehár Ferencnek (1870-1948), Huszka Jenőnek (1875-1960) és Kálmán Imrének (1882-1953) köszönhetően, máig nem múlt el.

A Budavári Palotakoncert producerei dr. Vadász Dániel, Nacsa Olivér, Pindroch Ferenc, Pindroch Szilárd és a menedzsment csapat, idén is igényes programfüzetet, szakmai kiadványt adott át a nézőknek a jegyük mellé. Az est zenei anyagát Pfeiffer Gyula a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója állította össze, az ő vezényletében szólalt meg a Zenekar és az Énekkar. Rendező Bori Tamás, aki számos belföldi és külföldi előadásra, gálára kísérte már el a Budapesti Operettszínház művészeit.

A műsorban az Operettszínház tagjai találkoztak a Kolozsvári Magyar Opera két vendégművészével, a Jávorkai Brothers virtuóz hangszereseivel és végre-végre a közönséggel. Egy újabb este mely az operett-történelem egy szeletét meséli el harmincöt csodálatos dalban, szerzeményben.

Még el sem kezdődött a gála, mikor nekem, „nagyabonyi” lánynak a műsort olvasgatva már dalok szóltak a fejemben.  Örömmel láttam, hogy a Háry János daljáték részlete is helyet kapott a műsorban. Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzene kutató csodálatos dallamait idéztem fel magamnak: Sej, Nagyabonyban, Sej, besoroztak,  A jó lovas katonának, Szegény vagyok, szegénynek születtem, Fölszántom a császár udvarát… A koncerten Bordás Barbara előadásában a Hej, két tikom tavali Örzse dal hangzott el, páratlan tolmácsolásban. A dal a jelmez által egy kis találkozást is hordozott Kodály Örzséje és Kacsóh Iluskája számára. A művésznő játssza a szerepet az Operettszínházban.

Az ünnepelt szerző Lehár Ferenc dallamai, ritmikai ötletességgel, és szellemes iróniával párosulnak. Partitúráira a zenei igényesség jellemző, zenéjével emberi sorsokat ábrázolt, és ha a cselekmény bonyolultsága azt kívánta meg, operai eszközökhöz nyúlt. Munkájában megjelent kozmopolita műveltsége. Kiss Diána tolmácsolásában hallhattuk Liza belépőjét A mosoly országa operettből. A fiatal, csodaszép művésznő, a következő évadban az Operettszínházban, játszani is fogja a szerepet, a nem kevésbé tehetséges Ninh Dúc Hoáng Long oldalán, aki Szu-Csong herceg megformálója lesz. A gálán hibátlan magyarsággal, csodásan énekelte a Vágyom egy nő után című dalt, valamint Octavio belépőjét a Guiditta operettből. Laki Péternek bonvivánként és táncos komikusként is volt alkalma megmutatkozni az esten. A fiatal, de már tapasztalt művész szép hangon, klasszikus hangképzésben tolmácsolta az Ó lányka, ó lánykám című áriát a Friderika operettből. Ki hitte volna, hogy a dal egyetlen hölgynek szólt csupán, akinek néhány órával később a kezét is megkérte a művész. Valamint a Luxemburg grófja operettből énekelt duettet. Laki Péter a táncos-komikus teljes eszköztárával rendelkezik. Mozgása könnyed, viselkedése pimasz, kacér, játékos. Partnernője az énekversenyeken feltűnt Bojtos Luca, aki a Csárdáskirálynő-ben, majd a Marica grófnő-ben bizonyíthat az Operettszínházban, szubrett szerepkörben. A víg özvegy operettből Daniló belépőjét a már tapasztalt bonviván Homonnay Zsolt adta elő, a tőle megszokott lazasággal, és a Lehárhoz méltó iróniával. Itt is létrejött egy kis találkozás, hiszen Daniló, A bajadér-ból ismert Radjami herceg motorján gurult be a színpadra. A művész, Oszvald Marikával adta elő a híres Apacs-dalt a Három grácia operettből, őszinte derültséget okozva a közönségnek. Szendy Szilvi és Dénes Viktor páros nem kevésbé vidította fel a nézőket. A művésznő bájos mosolyával, légies mozgásával, szoprán hangjával, őszinte mulatásával, mulattatta a közönséget az Elmennék én hozzád babám dalban, a Cárevics operettből. Dénes Viktor méltó társa hangban, játékban. A fiatal művész repertoárjából azonban még hiányzik néhány katona szerep, hogy a csapásolás táncmozdulatai is meglegyenek nála. Lehár A pacsirta operettjéből Lukács Anita Margit belépőjével hengerelte le a nézőket. A művésznő énektechnikai virtuozitását, gyönyörű dinamikáját, sok-sok áriával, a napokban több gálán is bizonyította, méltó példaképe ezzel tanítványainak.

A Palotakoncert programjában a másik ünnepelt Huszka Jenő, a hegedű virtuóz, komponista, aki munkáival megdöntötte az angol és bécsi operett kizárólagos uralmát. Romantikus nagyoperettje a Mária főhadnagy 1848-ban, Bécsben kezdődik. A gála nyitányaként a Budapesti Operettszínház Zenekara és Balettkara adta elő a Palotást, valamint később a Magyar táncokat. Az operett érzéki keringőjét az Én mától kezdve duettet Kiss Diána és Vadász Zsolt tolmácsolásában hallottuk. Párosukat talán most láthatta először a közönség együtt, de nagyon jó energiákkal és szép lírával adták elő a dalt. A másik duettet, a Szabad-e remélnem? címűt, a Kolozsvári Magyar Opera művészei Hary Judit és Fülöp Márton tolmácsolta. A művésznő opera és operett szerepeket énekel a világ színpadain, nagyon boldog, amikor Magyarországon kap lehetőséget. A művész úr bonviván szerepkörben lép színpadra, állandó vendége a Magyar Állami Operaháznak. A Mária főhadnagy operett mókáját, a Ladilom dalt Bojtos Luca, Laki Péter, Dénes Viktor énekelte. Az ötletes koreográfia nagy figyelmet igényelt a művészektől, de nagyon humoros, vidám előadást láthatott a közönség. Két induló is felhangzott az operettből Fischl Mónika előadásában a Vértől pirosló ősi kard, és Dolhai Attila tolmácsolásában a Jurátus induló. A két művész gyakran alkot egy párt az Operettszínház színpadán. Energiájuk, lendületük és sodró egyéniségük igazán kirobbanó párossá avatta őket. A művésznő, nemzeti operánk, a Bánk bán Melindájának megformálására készül éppen, de a gálán még egy szívbemarkoló lírai számot adott elő a Lili bárónő operettből, az Egy férfi képe című áriát, mellyel a „szívűnk közepébe” énekelte magát. A művész úr tizenöt éve játssza az operett kamaraváltozatában Illésházy grófot, a Palotakoncerten szép, levegős énekléssel, végre a nagyzenekar kíséretében, őszintén átélve adták elő Lévai Enikő primadonnával a Szellők szárnyán című duettet. A Gyere, csókolj meg duett is elhangzott az operettből, Szendy Szilvi és Laki Péter tolmácsolásában. Az ő párosuk szerepeik során át már összeszokott, de Laki Péter, Frédi szerepében csak most csatlakozott a Lili bárónő csapatához. Szendy művésznő, egy olyan megfoghatatlan drámaiságot tud adni személyiségével a szubrett szerepkörhöz, ami miatt egy picit mindig mélyebben kell gondolkodnunk az általa formált figurán. Felhangzott még a Mi kell a férfiaknak dal az operettből, Hary Judit és Kalocsai Zsuzsa előadásában. Kalocsai művésznő az Operettszínházban szinte minden primadonna szerepet elénekelt már. Most hangjával, kacérságával vette le a nézőket a lábukról a Rózsám, viruló kis rózsám című dallal az Erzsébet operettből. A rendezés megpróbálta kicsit a nézőket is bevonni az előadásba, többször előfordult, hogy a művészek a sorok közé jöttek, például Homonnay Zsolt és Dolhai Attila a Londonban, hej… romantikus dalban, mely a Bob herceg operettből való. Dénes Viktor az erkélyen állva adta elő Melchior belépőjét (Doktor úr) a Szabadság, szerelem operettből. A Gül baba operett a török hódoltság korát idézi meg. Bordás Barbara Leila belépőjével okozott lírai perceket, a Balettkar címzetes magántáncosával, Gallai Zsolttal. Megható momentuma volt az estének Fülöp Márton előadása, a Darumadár fenn az égen… kezdetű dal. Nekem különösen, akinek a nagyapja négy év hadifogságból hazatérve, ezzel a dallal kelt hajnalonta. Az operettből felcsendült még a jól ismert Bordal, a művész urakat az Operettszínház Énekkara és Balettkara támogatta, a nézők ütemes tapsa kíséretében.

A műsorban helyet kapott még Robert Stolz kétszeres Oscar-díjas osztrák zeneszerző.  Vénusz selyemben operettjének, Játssz a hegedűn! áriája. Lévai Enikő drámai tolmácsolásában az este egyik legszebb, legmélyebb pillanatát hozta el.  

Felcsendült Jacques Offenbach francia zeneszerző, csellista zenéje. Rá jellemző a finom stilizáltság és a táncszerű dallamok alkalmazása. Munkáját pimasz zenei humor jellemzi. Orfeusz az alvilágban első szatirikus operettjéből, a Légy duett szólalt meg Lukács Anita és Vadász Zsolt tolmácsolásában, Offenbach-hoz méltó humorral és virtuozitással.

Aldobolyi Nagy György Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, dalszövegíró is helyet kapott a műsorban. Ki ne emlékezne a Charley nénje, Keménykalap és krumpliorr, A Pogány Madonna alkotásokra? A Svejk a hátországban operettből a Stefi című dalt Oszvald Marika és a Balettkar adta elő. A művésznő minden mozdulatával, mimikájával azt üzeni, nevess, kacagj, mókázz, mert egy vicc az egész, de engem vegyél komolyan, mert az operetteken át mindent tudok az életről, és cigánykerekezve hagyom magam mögött a gondokat. Produkcióját a közönség ütemes tapsa kísérte.

Kálmán Imre két tüzes dallal képviselte magát az idei Palotakoncerten. Ő az I. világháború utáni operettélet egyik legkiválóbb zeneszerzője, karmestere. A Zeneakadémia talán leghíresebb „osztályának", a Koessler János vezette zeneszerzés-csoportnak volt tagja, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Weiner Leó mellett. A Monmartre-i ibolya operettből rendkívüli temperamentummal Hary Judit adta elő Ninon dalát, a Carambolina-t. Kálmántól felcsendült még a Marica grófnő operett Szép város Kolozsvár című dal, Bordás Barbara, Lévai Enikő, Hary Judit, Dénes Viktor és Fülöp Márton előadásában.

A Jávorkai testvérek Sándor és Ádám virtuóz hangszeres tudásukkal, hegedű és cselló dallamokkal, a világ színpadairól érkeztek az Oroszlános udvarba, Kiss-B. Atilla, az Operettszínház igazgatója köszöntötte őket.

A koncert fináléjában Huszka Jenő, Erzsébet operettjének, Délibábos Hortobágyon dalára ropták a művészek a táncot, ezzel búcsúztatva az idei, rendkívüli Palotakoncertet.

Az est sikerében közreműködött még:

Szabó Mónika – Karigazgató

Bodor Ákos – Világítástervező

Dorozsmai Péter – Hangosítás

Kozmér Alexandra, Aczél Gergő, Lendvai Zsolt – Koreográfus-asszisztensek

Lenchés Márton – Rendezőasszisztens

Lénárt Gábor, Lőcsei Jenő, Bodor Johanna – Koreográfusok

Palotakoncert képekben - klikk a fotóra

Jagri Ágnes

[2020.08.21.]

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
Kreatív, ügyeskezű gitáros kerestetik zenekar [2020.09.15.] apróhirdetés
Led izzók kedvezményes áron, 5 év garanciával
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Megnéztük! Neoton koncert volt a Skanzenben - képekkel
A Szentendrei Skanzen rendkívül...

Képes beszámoló - La Mancha lovagja a Budapesti Operettszínház színpadán
Szeptember...

Elisabeth musical - élménybeszámoló képekkel
Maszkabálról jött a hír - Képes beszámoló Fenyő Miklós koncertjéről
Ünnepi rockopera-gála a Budai Szabadtéri Színházban - képekkel
Best of Geszti - képekben
beszámolók még