Elkezdődtek A mosoly országa olvasópróbái a Budapesti Operettszínházban
Újabb izgalmas próbafolyamat veszi kezdetét a Budapesti Operettszínházban. A neves brit rendező, Stephen Medcalf ismertette koncepcióját a társulattal. A mosoly országát 2021 október 22-én mutatja be a teátrum.
A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik legmeghatározóbb darabja, életművének összefoglalója, amit ő maga legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességgel megkomponált, háromfelvonásos operettet 1929-ben mutatták be Berlinben. Zenei jellegét és történetét az akkor divatos keleti motívumok inspirálták: a bécsi arisztokrata tábornok lánya, Liza és a kínai trónörökös, Szu Csong herceg szerelmét meséli el. Bár a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, amely nem vidám végkifejlettel zárul.
Stephen Medcalf brit rendező először dolgozik Magyarországon. A leginkább operarendezéseiről ismert művész nevét a világ legnagyobb operaházai jegyzik, 2005-ben megkapta az olasz zenekritikusok díját, a Premio Abbiatit a „legjobb rendező" kategóriában. Olyan színházakban dolgozott, mint a milánói Scala, a londoni Royal Opera House, a palermói Teatro Massimo és a párizsi Théâtre du Châtelet. Ő rendezte a Mozart 250 Jubileumi Gálát Madridban, Pisaban, Párizsban és Londonban a szintén világhírű Sir John Eliot Gardiner vezényletével. Nem ez az első találkozása A mosoly országával, hiszen pár éve rendezte meg Lehár Ferenc operettjét a bajorországi Landestheatre Niederbayern színházban. A Budapesti Operettszínház olvasópróbáján Medcalf bemutatkozott a művészeknek, ismertette rendezői koncepcióját, és kifejezte örömét, amiért a világ egyik legprofibb társulatával dolgozhat.
„A mosoly országa egy operai hangvételű darab a jin és jang filozófiájának megnyilvánulása. Ez a dualitás a színészi játékban, valamint a vizuális megvalósításban is érzékelhető lesz.” -mondta a brit rendező a társulatnak. „Az első felvonás Bécsben játszódik, ahol a jin érvényesül: nőies, lágy formák, érzelmes, intuitív hangulatok és hideg színek érvényesülnek a képi világban. A pekingi palotában a maszkulin jang dominál: szögletes formák, harsány, élénk, meleg színek, a racionalitás jellemzi a látványvilágot is.”
Túri Erzsébet díszlettervező tágas tereket álmodott A mosoly országához. Látványos és monumentális a bécsi bálterem, és lenyűgöző a kínai beavató szertartás oszlopcsarnoka.
Az előadás jelmeztervezője, Berzsenyi Krisztina ugyancsak a dualitást emelte ki terveiben: „Bécs az érzelmek világa, ott a víz színei, a kékek, ezüstök árnyalatai és a lágy, kacskaringós vonalak jellemzik az amúgy az 1910-es évek korabeli stílusjegyek alapján tervezett ruhákat. Kínában a zárt, merev formák és a tüzes, vöröses színek jelennek meg a szereplőkön az autentikus korabeli kínai öltözködést alapul véve.”
Hírek
